Mielőtt az FBI az 1970-es években útjára indította a viselkedés alapján történő profilalkotást, a rendfenntartó erők sikerrel alkalmaztak hasonló pszichológiai eszközöket bűneseteknél. Néhány ezek közül nagy befolyással bírt a később FBI-os módszerekre, de a korai próbálkozások közül csupán néhányat publikáltak.
A legelső elismert bűnözői profilt 1888-ban dolgozta ki Dr. Thomas Bond sebész, aki Hasfelmetsző Jack néhány áldozatainak boncolásában is segédkezett. Persze nem lehet tudni, hogy az ő profilja mennyire volt helytálló. Egy esetről tudunk Franciaországban, nem sokkal Bondét követően, majd Németországban próbálkoztak hasonló profilkészítéssel egy vér-fetisiszta eseténél - mindkét esetben a rendőrség sikeresen előkerítette az elkövetőket.
Viselkedésre vonatkozó analízist egy pszichiáter és szexuális jellegű bűncselekményekre specializálódott orvos állított fel először 1937-ben a Los Angeles városának kötelékében - Dr. J. Paul de River volt a megalapítója az LAPD (Los angeles-i rendőrség) Sex Offense Bureau (szexuális bűncselekmények nyomozóirodája) nevezetű részlegének. Gyakran konzultált szexuális jellegű bűncselekmények esetén, és a területén elismert szakembernek számított.
1937. június 26-án három fiatal lány eltűnt Inglewood, Kaliforniában. Két testvér, a hétéves Madeline és a kilencéves Melba Everett és az őket kísérő nyolcéves barátnőjük, Jeanette Stephens. Szemtanúk állítása szerint mindhárom lányt egy férfival látták beszélgetni, majd a Ceninela Parkból látták távozni őket együtt. Ezután nyomuk veszett, a pánikba esett szülők pedig a rendőrséghez fordultak.
Két nappal később mindhárom holttestet megtalálták egy elhagyatott patakban Baldwin Hillsen. Mindhárom lányt megfojtotta az elkövető, és legalább egyiküket szexuálisan bántalmazta is (néhány jelentés szerint mindhármukat), a nyomokból pedig látszódott, hogy valami furcsa rituális szertartás keretein belül történt mindez. Az LAPD intenzív nyomozása ellenére minden nyom zsákutcába vezetett.
A nyomozók kérésére River megvizsgálta a tetemeket a hullaházban, illetve ellátogatott az elhagyatott tetthelyre is. A rendőrségi fotókból tudta, hogy a lányokat egymás mellé helyezte el gyilkosuk, arccal lefelé, ruhájukat felhúzva, a cipőjük pedig nem volt a lábukon. A cipőket szintén egymás mellé rakta le az elkövető.
Jelentésében River a következőképpen jellemezte az akkor még ismeretlen elkövetőt: egy szadista pedofil, aki egyedülálló, a húszas éveiben jár, odafigyel a külsejére, vallásos, és bűntudat gyötri. Lehetséges, hogy rendelkezik priusszal gyerekek zaklatása miatt vagy pedig rendszeresen ott látható, ahol gyermekek játszanak. A bűntényt előre kitervelte, tudta, hogyan kell a lányokhoz közel jutni anélkül, hogy megijesztené őket. Bíztak benne, sőt, még az is lehet, hogy ismerték.
Bár ilyen általános leírás alapján még mindig elég nehéz volt elindulni, a nyomozók kihallgattak korábban szexuális bűntetteket elkövető egyéneket, egyedülálló férfiakat, akik a környéken éltek és olyanokat, akiket a lányok esetleg ismerhettek. Néhány kihallgatáson De River is részt vett.
Az általa adott leírás bizonyos mértékig illett egy Albert Dyer nevezetű emberre, aki reggelente az iskolakerület megbízásából önkéntes munkával segítette a gyerekeket átkelni az úttesten, és aki furcsán viselkedett a holttestek megtalálásakor: követelte, hogy minden jelenlévő mutasson tiszteletet és ragaszkodott ahhoz is, hogy segítsen a holttesteket a szállítókocsira felrakni. Önként jelentkezett a rendőrségen, és ragaszkodott ahhoz, hogy megtudja, miért pont őt akarják kikérdezni az üggyel kapcsolatban.
Bár eleinte tagadott, végül River segítségével bevallotta, hogy ő volt az elkövető. A felállított profillal ellentétben azonban Dyer 32 éves volt, házas, és soha nem molesztált gyerekeket. Valamennyire vallásos volt, de jelleme inkább egy szadista gyilkosra, mintsem egy bűntudattal küzdő elkövetőre vallott. Részletesen leírta, hogyan csalta el a lányokat és miként fojtotta meg őket, illetve hogy a halál beálltát követően került sor részéről a nemi aktusra, majd miután végzett, a holttestek felett imádkozott lelkükért - az övékért legalább annyira, mint saját magáért.
Bár de River analízise során jó néhány kulcstényező felett elsiklott, ez az első feljegyzett eset, amely során statisztikai okfejtéssel próbált a már rendelkezésére álló adatokkal támpontot nyújtani a rendőrségnek.