hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Egyiptom Budapesten

A Szépművészeti Múzeum egyik legnépszerűbb kiállítása újra megtekinthető! A friss tematika szerint átrendezett, új darabokkal bővült tárlat december 13-tól megint fogadja a látogatókat.

 

Az eddig időrendi sorrendben kiállított, mostantól viszont három tematikus csoportba gyűjtött régészeti kincsek látványos és informatív módon mutatják be az ókori egyiptomiak világát. Az új szerzemények közül értékben és puszta méretében is kiemelkedik az idén - 100 millió forintos állami támogatással - megvásárolt, óbirodalmi sírból származó, reliefes faltöredék. A lelet származási helye sokáig ismeretlen volt, de a múzeum munkatársai nemrég azonosították a faltöredék lelőhelyét: Kairótól kicsivel délre található, Dél-Szakkarában.

A megnyitó előtti sajtóbemutatón Baán László főigazgató elmondta, hogy az óbirodalmi VI. dinasztia idején élt Haunefer sírrelief-töredékéhez „áron alul” jutott hozzá a múzeum, mert a 4200 éves, feliratos kiállítási tárgyat a budapesti egyiptológusok tudták csak pontosan azonosítani. A megnyitón Liptay Éva, az egyiptomi gyűjtemény vezetője és az újrarendezett tárlat kurátora is bemutatkozott, és többek közt az is elmondta, hogy a mélyföldszinti kiállítóteret harmadával bővítették annak érdekében, hogy elférjen a majdnem 500 tárgy. A szakértő a tematikus csoportokról is szót ejtett: elmondta, hogy a régi egyiptomiak világfelosztásához hűen az Emberek, Istenek és a Halottak termeit alakították ki a múzeumban.

Az új múzeumi részlegben a látogatók megismerkedhetnek az ókori egyiptomiak hétköznapjaival, például a korabeli testápolás, és háztartás eszközeivel, de a különböző írásfajtákkal, varázsszövegekkel, imákkal is. A tárlat egyik különlegessége, hogy a három „szférát” három szín különíti el a termekben: zöld, kék és piros. Az egyiptomiak ezeket a színeket kötötték az emberekhez, az istenekhez és a halottakhoz. A múzeumban azt is bemutatják, hogyan próbáltak kommunikálni az egyiptomiak a szférák között. Áldozati táblák, templomi szövegek és edények, hangszer-töredékek és egyéb eszközök mesélnek az istenekkel való kapcsolattartás módjairól. Az egyiptomi halotti kultusz legfontosabb istene, Ozirisz is gazdag kiállítási anyagot kapott.

 

A tárlat sztárjának története

A potom 100 millió forintos reliefes faltöredék kalandos utat járt be, míg végül Budapestre került: még az 1800-as években, vagy talán a XX. század legelején hozhatták el Egyiptomból korabeli „régészek” oly’ sietősen és hanyagul, hogy a pontos származási helyét nem lehetett visszakövetni. Hosszú kallódás és porosodás után a Szépművészeti Múzeum –állami támogatásból- egy londoni műkereskedőtől vásárolta meg, 2013-ban.

A Szépművészeti Múzeum munkatársai jöttek rá, hogy a sokáig azonosítatlan lelet pontosan honnan származik, mi a története: a faltöredék egy Hau nevű „felolvasó pap” sírjából került Európába. Ezt a szöveg megfejtésével és az utalások visszakeresésével tudták kinyomozni: a véset bal szélén a sír tulajdonosának ülő figurája látható, a két (egyenként 6 soros) hieroglif feliratból pedig a nevét és foglalkozását lehet kiolvasni. A Nílus menti sírban és környékén jelenleg egy francia régészcsoport dolgozik, akik azóta megerősítették a magyar egyiptológusok kutatási eredményeit.

 


 

Múmiák

Valamirevaló óegyiptomi kiállítás nem nyílhat meg múmiák nélkül. A Szépművészeti Múzeum sem hanyagolta el ezt a legendás momentumot: a halottak világáról szóló teremben az intézet múmiakutatási projektjének legfrissebb eredményeit tekintheti meg a nagyközönség. A gamhudi ásatásokról származó koporsók mellett az elhunyt belső szerveit tartalmazó kanopusz edények, és az egyiptomiak hite szerint a túlvilágon helyettük dolgozó usébti szobrocskák is láthatók. Itt kapott helyet Hau értékes reliefje is.

 

 

A Szépművészeti Múzeum munkatársai azt tervezik, hogy a most megnyílt kiállítást félévente tovább bővítik majd, a témába vágó új kiállítási darabokkal.

 
 
Keresés
 
hirdetés
Ajánlott oldalak