hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Eredeti Picasso és Renoir a sufniból

Hihetetlen összeget, több mint egymilliárd eurót érnek azok a műkincsek, amelyet a német vámhatóság emberei egy müncheni lakásban találtak. Az eddig elpusztultnak hitt 1400 darab festmény között eredeti Picasso, Matisse, Chagall, Renoir és Toulouse-Lautrec művek is lapultak. A lakást Cornelius Gurlitt bérelte, aki a hírhedt náci műkereskedő, Hildebrand Gurlitt fia.


 Innen kerültek elő a festmények

 

A kincsre teljesen véletlenül bukkant rá a hatóság: még 2010-ben egy Svájcból Németországba érkező vonaton rutinellenőrzést végeztek és az egyik utasnál 9000 eurót találtak. Az idős férfi (Cornelius Gurlitt) nem tudott elszámolni a pénz eredetével, ami miatt a vámosok nyomozást indítottak. Így jutottak el a férfi müncheni lakására, ahol egy elsötétített helységben annyi műkincset találtak, ami egy szépművészeti múzeumnak is elég lett volna. A lakás koszos és zsúfolt volt ugyan, de a festményeket szakszerűen tárolták: egyiknek sem esett baja.

 
 Canaletto: Padua városának látképe

Mint kiderült, a nyomozók egy rendkívül cifra történetbe nyúltak bele! A kollekciót ugyanis még Cornelius apja halmozta fel az 1930-40-es években. Méghozzá azokból a festményekből, amiket Joseph Goebbels propagandaminiszter megbízásából vásárolt fel, (avagy inkább: „szerzett meg”) többségében zsidó és a megszállt francia területen lakó gyűjtőktől. Gurlitt akkoriban a zwickaui König Albert múzeum igazgatójaként dolgozott, sok ilyen embert ismert. Ráadásul részben zsidó származású volt, ami könnyítette a kapcsolatfelvételt azokkal a személyekkel, akiket Goebbels kijelölt számára. (Nem világos, hogy a nácik tudtak-e Gurlitt zsidó gyökereiről.)

 
 Ott Dix: Önarckép, Max Liebermann: Két lovas a parton, Henri Matisse: Ülő nő

Gurlitt nagyon hatékonyan végezte a munkáját: ezrével gyűjtötte be az értékesebbnél értékesebb műkincseket. (A módszerei nem ismertek, de joggal feltételezhető, hogy nem mindig tisztességes üzleti ajánlattal állt elő az eredeti tulajdonosnál. Például értékét vesztett valutában fizetett, vagy más trükköt használt.) Goebbels és társai azért halmozták fel a modern stílusú, általuk „elfajzott művészetnek” titulált festményeket, hogy külföldön magasabb árért eladják ezeket, és a bevételből a hadsereget támogassák. Azt a néhány képet, amit nem eladásra szántak, a Hitler által kigondolt „Führer Múzeum” számára rakták félre. (Ez a múzeum végül nem valósult meg.) Egyelőre nem világos, hogy Gurlitt kit is károsított meg jobban: a műgyűjtőket, vagy a német államot. Ugyanis a náciktól kapott pénzen vett festmények egy részét saját magának tette félre.


 Franz Marc: Lovak tájképen

Az idősebb Gurlitt a háború után megúszta a felelősségre vonást, mivel (akkoriban még) semmiféle bizonyíték nem volt arra, hogy rosszhiszeműen járt volna el. Kérdőre vonták ugyan a műkincsek ügyében, de Gurlitt azt állította, hogy szinte az egész gyűjtemény megsemmisült Drezda bombázásakor. A történet hihető volt, mert Gurlitt valóban ott élt és dolgozott a bombázás idején. Nem bukott le. Sőt: rengeteg épen maradt képről „bebizonyította”, hogy jogszerűen az övé. Mivel az amerikai hatóságok Gurlittot zsidó származása miatt inkább a nácik áldozatának és nem segítőjének tartották, nem vizsgálódtak komolyabban. Gurlitt 1956-ban halt meg, mindössze 61 évesen, egy autóbalesetben.

 


 Hildebrand Gurlitt

A körmönfont műkereskedő a festményeket megtartotta, és csak fiát, Corneliust avatta be a titokba. Az utód pedig nagyon okosan használta ki a lehetőségeit: nem kérkedett vagyonával, nem feltűnősködött. Időnként eladott egyet-kettőt, amelyek árából aztán évekig kényelmesen, de nem extra luxusban élt… egészen a „rutinvizsgálatig” azon a fránya svájci vonaton.

A hatóság annyira meglepődött a kollekció megtalálásakor, hogy a hirtelen támadt döbbenetet kihasználva Cornelius köddé vált. A rendőrség keresi azóta is, de a most 80 éves öregúr nyilván hamis személyazonossággal, jól kitömött pénztárcával azóta valamelyik egzotikus ország vendégszeretetét élvezi.

A BBC riportot készített a hollywoodi filmbe illő sztoriról. A műsorban nyilatkozó szakértő, Anne Weber szerint a mostani felfedezés csak a jéghegy csúcsa. Gurlitt valószínűleg több festményt is rejteget, különböző helyeken. A hab a tortán, hogy a német államügyészség csak adókerülés miatt nyomozhat az ifjabb Gurlitt ellen, mivel az sem biztos, hogy jogosan foglalták le a kollekciót. Még az is lehet, hogy ha jogszerűen járnánk el, akkor vissza kellene adni neki a festményeket…

 
 
Keresés
 
hirdetés
Ajánlott oldalak