Az előrejelzéseket böngészve találni ugyan számos eltérést, de egyben mindegyik fórum egyetért: hosszú forró nyárra számíthatunk. Az ízelítőt már megkaptuk belőle, de ez csak a kezdet volt…
 |
A perzselő hőségben pedig mi sem esik jobban, mint egy nagy adag hideg fagylalt! Csokoládés, vaníliás, gyümölcsös, édesebb, vagy ha az ízlelőbimbónk jobban szeretik, kevésbé édes. Most nem recepteket szeretnénk felsorakoztatni, hanem néhány érdekes tényt gyűjtöttünk össze erről a hűsítő finomságról.
Több ezer éves: Nem a modern kor találmánya az ízes-jeges felfrissülés, már az ókori Kínában is éltek vele a kiváltságosak: havat ízesítettek. Tőlük pedig eljutott a mediterráneum térségébe is, Nagy Sándor katonáit kényezette vele, és az enyhén szólva piromán Néró császár is előszeretettel fogyasztotta az ízesített havat, melyet a rabszolgáival hozatott le a hegyekből.
 |
A modern kor forradalmasított: Mivel a havat, jeget nem volt könnyű a nyári melegben tárolni (vermekben tették), a fagylalt, vagyis az őse sokáig csak a tehetősek ínyencsége volt, ám az ipari forradalom, és révén a konyhatechnika fejlődése lehetővé tette, hogy a fagyi luxusból fogyasztási cikké váljon. A hűtés problematikájának megoldása mellett a tölcsér megjelenése járult még hozzá nagy mértékben a fagylaltozás elterjedéséhez. Nem tudni, kinek köszönhető az első ostya tölcsér, csupán azt tudni, hogy 1903-ban egy Italo Marchiony nevű olasz bevándorló szabadalmaztatta New Yorkban.
A hőmérséklet döntő tényező: Nem mindegy, milyen hőmérsékleten szervírozzuk, illetve tároljuk a fagylaltot és testvérét, a jégkrémet. Tároláshoz a 0-5 fok a legjobb, ekkor nem olvad meg, és nem lesz jégkristályos a felülete, ha visszafagy. Adagoláshoz viszont a 6-10 fok javasolt, mert ezen a hőmérsékleten a fagylalt textúrája már elég lágy hozzá, hogy kiadagoljuk, viszont még nem olvadt folyóssá.
Só is kell hozzá: Az édes ételekhez általában szoktunk egy csipet sót tenni, hogy kiemeljük az édes ízt. A fagylaltnál főként egy másik ok miatt van szükség a sóra. Az egykor arany áron mért ásvány ugyanis csökkenti a fagyáspontját, és így egyenletesen fagy keménnyé a massza.
 |
Fájhat tőle a fejünk: Aki még nem tapasztalta, jót mosolyoghat ezen, viszont akinek már volt „szerencséje” az élményhez, az felszisszen. A fagyi hidege ugyanis beindítja testünk életmentő funkcióit. Mikor a hideg finomság hozzáér a jóval melegebb szájpadlásunkhoz, a hőmérséklet-érzékelő rendszerünk vészjelzést ad le, hogy ajaj, fagyásveszély van. Ennek a hatására a fejbe több vér jut, az erek bedagadnak, és megfájdul a fejünk. A jelenség egyébként nagyon egyszerűen elkerülhető: lassan kell enni a fagylaltot.
Függőséget okoz: A vizsgálatok kimutatták, hogy minél több fagylaltot eszik valaki, annál több kell belőle, hogy ugyanolyan örömet okozzon számára az élmény, mint korábban. Nagyjából így működnek a drogok is, használójuknak egyre több kell, hogy érezze a hatásukat. Szerencsére azonban míg már egy adag kábítószer is elég lehet a függés kialakulásához, fagylaltból elég nagy mennyiséget kell elfogyasztani az addikcióhoz.
