Az emberek általában szeretnek racionális lényekként tekinteni magukra, olyanokra, akik magukba szívják az információt, alaposan feldolgozzák és csak ezt követően hoznak megfontolt döntést. Ettől függetlenül, mint ahogyan az már sokszor kiderült, csak áltatjuk magunkat. Az elmúlt néhány évtized során a tudósok már számos alkalommal bizonyították, hogy rengeteg különböző külső és belső tényező van, amely befolyásolja gondolkodásmódunkat, érzéseinket illetve azt, hogy hogyan kommunikálunk és hozunk döntéseket az adott pillanatban.
 |
Az egyik különösen nagy befolyással bíró tényező maga az emberi test - legalábbis ezt állítják azok a kutatók, akik az erre vonatkozó tanulmányaikat a Current Directions in Psychological Science [A Pszichológiai Tudományának Aktuális Trendjei] elnevezést viselő folyóiratban jelentették be.
Daniel Casasanto, a kognitív tudományok doktora, úgy véli, hogy testünk mozdulatai kiszámítható módon befolyásolják gondolkodásmódunkat az élet számos területén, így például a nyelvhasználatra, a képalkotási készségekre és az érzelmekre is hatással lehetnek.
Az emberek testalkata egyénenként változó, így logikus, hogy különböző módon gondolkodnak a dolgokról - Casasanto ezt az elméletét "test-specifikusság hipotézisnek" nevezte el. Az egyik példa arra, hogy testünk irányító szerepben is közreműködik életünkben az, hogy valaki jobb vagy balkezes. A kutatók vizsgálataik során megnézték, hogy ez a tényező mennyire befolyásolja ítéletünket elvont fogalmakkal kapcsolatban, mint például abban, hogy mit tartunk értéknek, intelligenciának és őszinteségnek.
A kísérletsorozat során kiderült, hogy általában az emberek azokat a dolgokat preferálják, amelyek ugyanazon oldalon "kerül eléjük", mint amilyen kezesek. Amikor a résztvevőket olyasmikről kérdezték, hogy két termék közül melyiket vennék meg, vagy két munkavállaló közül melyiket alkalmaznák, illetve hogy két kitalált földönkívüli közül melyik a barátságosabb, a jobbkezesek szinte kizárólag a jobb oldali, a balkezesek pedig a baloldalon lévő terméket, munkavállalót vagy űrlényt választották. A megdöbbentő az volt, hogy ezeket a preferenciákat már egészen kicsi korban, öt éves gyermekeknél is kimutatták.
 |
De miért is befolyásolná ez döntéseinket ilyen absztrakt értékeléseknél, mint a fentiek? "Az emberek azokat a dolgokat szeretik jobban, amelyeket könnyebben észlelnek, és amelyekkel könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni." - mondja Casasanto. "A jobbkezesek azokkal a dolgokkal boldogulnak jobban, amelyekkel a környezetük "jobb felén" találkoznak, vagyis a jobb oldalt a jobb, a bal oldalt pedig a rosszabb jelzővel asszociálják."
Ezek a preferenciák azonban nem megingathatatlan szabályokként vannak jelen életünkben. Azok a jobbkezesek, akik átmenetileg vagy tartósan nem használhatják a domináns kezüket, egy idő után a bal oldalt kezdték a "jobb" dolgokkal asszociálni. Casasantonak és kollégáinak ezt laboratóriumi körülmények között is sikerült reprodukálniuk: a jobbkezesek néhány perc "balkezességet" követően már elkezdtek ugyanolyan válaszokat adni, mint balkezes társaik. Vagyis, ha megváltoztatjuk az emberek testét - akár ilyen aprós mértékben is - a gondolataikat is befolyásolhatjuk.
A kutatók egyértelműnek tartják, hogy ezen következtetések laboratóriumi, illetve statisztikai eredményeken túlmutató következményekkel bírnak. Például használhatja a reklámipar, hogy a képernyő azon jobb oldalán buzdít vásárlásra (a világ népességének a 80-90%-a jobbkezes), de akár a választásokon is nyomtathatják úgy a cédulákat, hogy egyes jelöltek annak a jobb, mások a bal oldalára kerüljenek…
