hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Ide nekem a fényt!

Ahogy beköszönt a szigorú értelemben vett ősz, annak minden kellemetlen időjárási velejárójával, a lakosság azon része is hajlamos félig üresnek látni azt a bizonyos poharat, amely az év egyéb szakában meggyőződéssel állítja, hogy az bizony félig tele van. A szezonális depresszió ugyanis késő ősszel támad, és a népesség 4-6 százaléka szenved tőle.

Bizonyos szempontból természetes is, hogy rezonálunk a természet változására és mi is lecsendesedünk, lassúbb üzemmódra állunk át ilyenkor. Pontosabban állnánk, hiszen az élet pörög tovább és tudomást sem vesz róla, hogy most téli álmot illene aludni. Épp ezért legtöbbünknek nehezére esik a szokásos fordulatszámot produkálni. Reggel nehézkesen mászunk ki az ágyból, napközben nyűgösebbek, rosszkedvűbbek vagyunk, a teljesítményünk meredeken ível lefelé, este pedig hallani sem akarunk arról, hogy kimozduljunk kellemes kuckónkból. Legszívesebben egy hatalmas adag édességgel kompenzálnánk a mostoha időjárás okozta kellemetlenségeket, majd sietve álomba merülnénk. Van, akit egy kiadós vitaminkoktél húz ki a gödörből, mások a sétára vagy a sportra esküsznek, és olyanok is vannak, akik az extra adag alvásban hisznek, esetleg az előbbiek tetszőleges kombinációjában. A probléma ott kezdődik, ha ezek a hétköznapi eljárások nem segítenek, és marad a nyomottság egészen tavaszig, majd következő ősszel ismét visszatér. Ilyenkor valószínűleg szezonális depresszióról van szó, ami a klinikai értelemben vett depresszió egyik típusa, tehát tünetei is nagyon hasonlóak.



Ez a hangulatzavar enyhe formában a lakosság 10-20 százalékát érinti, súlyosabb verziója pedig 4-6 százalékát kínozza. A nők fogékonyabbak rá, mint a férfiak, és korcsoportonként is változik az eloszlása: 20 és 40 év között a legvalószínűbb a megjelenése. Mivel felbukkanása alapvetően a hőmérséklet csökkenéséhez és a nappalok rövidüléséhez kötődik, nem meglepő, hogy zordabb területeken gyakrabban fordul elő, így például az alaszkaiak 10 százaléka szenved tőle, míg Floridában szinte teljesen ismeretlen, a lakosságnak mindössze 1 százalékát érinti.

Az okokat illetően első helyen mindenképpen a már sokat emlegetett időjárás-változást kell megemlíteni. A hidegebb hónapokban ugyanis szervezetünk több energiát használ, így fokozatosan felemészti vitamin- és nyomelemtartalékait, amelyeket ebben az időszakban nehezebb pótolni, mint az év más szakaszaiban. Ez az állapot pedig fáradtsághoz, levertséghez vezet. A helyzetet súlyosbítja a kórokozók sorozatos támadása, amik a legyengült szervezetet előszeretettel szállják meg, tovább gyengítve azt. A testi gyengeségen túl lélektani hatások is előmozdítják a negatív életérzés kialakulását. Az ősz és a tél ugyanis a befelé fordulás időszaka, hajlamosak vagyunk ilyenkor önvizsgálatot tartani, kapcsolatainkon, problémáinkon rágódni, és ha a mérleg valamilyen területen negatívra fut ki, sokkal inkább hajlamosak vagyunk lehorgonyozni a problémánál, tépelődni miatta, és nem célirányosan megoldani, mint egy energikusabb szakaszban.

Ezek a tényezők egyeseket érzékenyebben érintenek, és megbillen szervezetük biokémiai egyensúlya. A fényhiány elsősorban a szerotoninra van hatással, ami a „hagyományos” depresszió kialakulásáért is felelőssé tehető egyebek mellett. Fény hiányában ugyanis ez az ingerületátvivő anyag gyorsabban bomlik le, így a szükségesnél kevesebb lesz jelen a szervezetben. A kevesebb napfény a melatoninra is hatással van, ugyanis ilyenkor több termelődik belőle. Ez a hormon felelős az alvás-ébrenlét ciklus beállításáért, ezért ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben van jelen, fáradékonyabbak, aluszékonyabbak leszünk. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a fényhiány megzavarhatja a biológiai óránkat is, ami a különböző biológiai és élettani folyamatok természetes ritmusát befolyásolja, ez pedig szintén depressziós tünetekhez vezethet.

Enyhébb esetben akár házilag is eredményesen kezelhető:

- Tegyél meg mindent annak érdekében, hogy napfényhez juss! Felejtsd el a függönyöket, redőnyöket és engedd be a fényt a lakásba. Tölts minél több időt a szabadban sétával, üldögéléssel, biciklizéssel, kocogással, vagy épp kirándulással.

- Ha módod van rá, időzítsd a vakációt az őszi-téli hónapokra és válassz egy igazán napfényes úti célt.

- Végezz rendszeres testmozgást, lehetőleg természetes fényben. A téli sportok nem véletlenül lettek kitalálva, csodát tesznek a szezonális depressziós emberrel.

- Táplálkozz egészségesen és ügyelj arra, hogy ne ürüljenek ki a vitamin- és nyomelemraktáraid.

- Fogadd el, hogy ebben az időszakban több pihenésre, regenerálódásra van szükséged és tegyél meg mindent ennek érdekében.

- Ne kuckózz be! Egy forraltborozás vagy más közös program a barátokkal kilendíthet a mélypontról. Az elszigetelődés ugyanis egy ördögi kört indít be, amiből nagyon nehéz kikerülni.

Amennyiben súlyosabb a helyzet, érdemes szakemberhez fordulni. Ilyenkor többféle megoldás jöhet szóba. Rendkívül hatékonynak bizonyult a fényterápia, ami azt jelenti, hogy a beteg naponta egy órát ül egy speciális lámpa előtt, ami a nap fényéhez hasonló fényt bocsát ki. Gyakran alkalmaznak gyógyszeres kezelést is, ami ugyanolyan antidepresszánsokkal történik, mint a depresszió más típusai esetén. Mivel szezonálisak a tünetek, nem kell folyamatosan szedni a bogyókat, csak ősszel és télen. Érdemes valamilyen pszichoterápiát is kipróbálni, ugyanis olyan megküzdési stratégiákat lehet elsajátítani a segítségével, amik jó szolgálatot tehetnek a tünetek kezelésében.

 
 
Keresés
 
hirdetés
Ajánlott oldalak