hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Sonka, vagy amit akartok

 

 

Húsvét közeledtével évről évre előkerül a sonka-téma, nevezetesen, hogy hamisítják az ünnep ikonikus táplálékát, amiből következően menetrendszerűen kialakul az ilyenkor szokásos pánik. A belénk oltott gyanakvásnak köszönhetően már-már paranoid alapossággal vizsgáljuk meg a kiszemelt hentesárut, nehogy végül sonkának tűnő tárgy kerüljön az ünnepi asztalra.  A fogyasztóvédők persze szorgalmasan razziáznak, ellenőriznek és magyaráznak. Sokszor ugyanis minden alaposságunk dacára is melléfogunk, mert átvernek minket vagy egyszerűen csak nem arra figyelünk, amire kellene. A fogyasztóvédők szerint ez utóbbi lényegesen gyakoribb.

 

 

 

A legfontosabb tudnivaló, hogy sonka alatt nagyon sok mindent értünk, rengeteg termékre rá lehet írni, hogy sonka anélkül, hogy ezzel szabályt szegne a gyártó. Sok vásárló itt vérzik el, és a sonkahamisítás mítoszát is elsősorban ez táplálja. Vannak ugyanis hagyományos előállítású sonkák, melyek kizárólag húst tartalmaznak és az érlelésük is hagyományos keretek között zajlik. A mezei fogyasztó szemében ez A Sonka, ezt szeretné látni az asztalán a főtt tojás, torma és kolbász megnyugtató közegében. Sokszor homokszem kerül azonban a gépezetbe, és végül egészen más kerül az említett kompozícióba. Az ok elsősorban anyagi, egészen pontosan az, hogy A Sonka ára meglehetősen borsos, olcsóbbat választunk, amin szintén sonka megnevezés szerepel – aztán jön a csalódás és a méltatlankodás.

Az esetek többségében nem húst, hanem húskészítményt vásárolunk a szerényebb költségek miatt. Ez pedig maga után vonja, hogy nem kizárólag húst tartalmaz, hanem adalékokat is. A másik lehetőség, ahol vakvágányra futhat a sonka projekt, ha gyors érlelésű terméket választunk. Ilyenkor felgyorsítják a pácolási folyamatot, ám ugyanazt az ízélményt szeretnék elérni vagy legalábbis erősen megközelíteni, és többnyire sikerül is, ám ennek ára van: adalékanyagok, elsősorban ízfokozók kerülnek a képbe. Persze, az árcédula ebben az esetben is jóval karcsúbb összeget tartalmaz, könnyen elcsábulunk hát. Arra is érdemes figyelni, hogy nyers vagy hőkezelt holmit vásárolunk-e, sőt még az is opció, bár némiképp abszurd, hogy az állat mely része is lapul a csomagban. Sokan ugyanis lapockával, tarjával vagy egyéb állati testrésszel térnek haza a sonka-küldetésből.

 

 

 

Most, hogy mindenkit sikerült kellőképpen összezavarnunk, gyorsan leszögezzük, hogy nem a húsipari maffia áldozatai vagyunk, sőt a sonka-fiaskókat könnyedén elkerülhetjük, ha időt szánunk a címke áttanulmányozására vagy a húsos pultban munkálkodó alkalmazott kifaggatására. Különösen akkor indokolt ez, ha gyanúsan kedvező árú termékbe botlunk. A címke (vagy az alkalmazott) ugyanis felvilágosít arról, hogy pontosan mit is vásárolunk: az állat mely testrészével állunk szemben, milyen összetevőket tartalmaz, és milyen eljárással készül. A fogyasztóvédők nem győzik felhívni a figyelmünket arra, hogy milyen fontos is ez. Ráadásul a mostanra hagyománnyá vált, ünnepek előtti razziáknak köszönhetően sikerült annyira ráijeszteni a gyártókra, hogy egyre korrektebb ez a tájékoztatás. Idén például március 26-án kezdődtek a húsvéti ellenőrzések, és a fogyasztóvédők eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb a kifogásolható áru, ezért nyugodtan hihetünk a szemünknek, legalábbis ami a címkén közölt információkat illeti.

Ha már szóba kerültek a fogyasztóvédők, érdemes arról is szólni, hogy egy másik problémát viszont találtak, amibe könnyedén belefuthatunk egy-egy jól hangzó akció felett érzett örömünkben. A 2 1 ajándék, illetve a 25% ingyen típusú ajánlatokról van szó, de ide sorolható az is, amikor két vagy több különböző terméket összecsomagolva kínálnak akciós áron. Ilyen esetekben ugyanis sokszor nem érvényesül az akció, sőt jobban járunk, ha külön-külön vásároljuk meg a termékeket. Érdemes hát felhagyni a fogyasztói rutinnal, és utánaszámolni, hogy valóban olyan kedvező-e az ajánlat, mint ahogy hangzik.

 
 
Keresés
 
hirdetés
Ajánlott oldalak