Még ugyan tombol a kánikula, de már a nyakunkon az ősz, és ezzel együtt ruházatunk is változik, előkerülnek a melegebb darabok. Többnyire a szekrény mélyéről, csupán egy-két újítással dobjuk fel a ruhatárunkat. Mi felnőttek. A kisgyermekek azonban valószínűleg már kinőtték a tavalyi öltözeteiket.
|
Az üzletekbe betévedve azonban horror fogad minket: a csemetéknek szánt nadrágok, pólók, pulóverek, cipők ára a csillagos ég közelében jár. Gyakran még a silányabb anyagból készülteké is, nemhogy a minőségibbeké. Anyukák mesélnek róla, ők hogyan oldják meg a lehetetlennek tűnő feladatot: elfogadható költségvetéssel járatni a lehető legjobb cuccokban a lurkókat.
Szilvia (33) – két óvodáskorú gyermek édesnyja:
"Rengeteg gyerekruhát kaptunk kölcsön régebben, míg a gyerekek kisebbek voltak, kis korban ugyanis nem használódnak el annyira a ruhák, több gyereket is kibírnak sorban. Ahogy növekedtek a gyerekeim és apadtak el a beszerzési források, elkezdtem figyelni az akciókat, ha valami jót meglátok és a minősége és az ára is megfelelő, akár előre is megveszem, úgyis belenő majd.
|
Turiba is szoktam járni, de nagyon meg kell nézni, hogy mit hol veszek, vannak bevált helyek, ahol jó minőséget lehet kapni. Egyébként szerintem a turiban sokkal jobb minőséget kapsz, mint az átlagos üzletekben és töredékárért. Én sajnálom kidobni a pénzt pl. egy 5ezer forintos nadrágra, mikor tudom, hogy maximum ezen a télen tudja majd használni."
Anett (30) – egy óvodáskorú gyermek édesanyja:
"Az ismerőseink, akiknek már idősebb gyermekeik vannak, sokat szoktak nekünk segíteni, mindig megkérdezik, mire lenne szükségünk, és ha van, akkor nekünk adják. Ezenkívül turkálóban szoktam még vásárolni, a vállfás, jobb állapotú ruhák közt válogatok, így nadrágot például 2-3-at is vehetek azért a pénzért, amiért a boltban kapnám meg. Az üzletekben pedig az akciókat figyelem, tavasz végén a télről maradt leárazott ruhákat figyelem, egy számmal nagyobbat veszek, és mire megint ősz lesz, addigra belenő a fiam."
|
Ildikó (30) - egy kisiskolás gyermek édesanyja:
"A rokonságban a fiam a legidősebb gyermek, így mi nem szoktunk ruhákat "örökölni". A fő forrás a vásárlás. Egyrészt a multikban oldjuk meg, célirányosan megyünk, az akciós katalógusban meghiredetett darabokat szoktuk megvenni. Az ár mellett azonban a minőség is számít. Hajlandó vagyok többet is fizetni, mondjuk egy középkategóriás árat, ha tudom, hogy nem szakad majd le a nadrág két hét múlva a gyerekről. Megvannak a jól bevált üzleteink, ahova rendszeresen visszajárunk, mert tudjuk, megbízhatunk az ott árusított ruhák tartósságában. Ezenkívül amiből csak lehet, egy kicsit nagyobbat veszek, így tovább tudja hordani a lurkó."