hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A hévízi tündérrózsa 115 éve (x)

A 115. születésnapját ünnepeli jövőre Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. A virágokat azóta is folyamatosan védeni kell, de a módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni.

 


 

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.

- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.

- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?

- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. Az 1830-as években már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat a z iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- A ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?

- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?

- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Anövényeknek klimatikus szerepe is van.

- A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

Forrás:  Zalai Kalendárium (1999)

 

 
 
Keresés
 
hirdetés
Ajánlott oldalak