hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Egyedül vagy Magányosan?

Manapság  a fiatalabb korosztálybeli lányok, fiúk, ha nem osztják meg életterüket egy párral, szingli címkét viselnek. Még szerencse, hogy nem a homlokukon, vagy a szívük fölött a mellkasukon, hanem a tudatukban tárolják. Legtöbbjük szívesen megszabadulna tőle, mások jól érzik magukat a saját bőrükben (még). A fiataloknak zöme hajtja a pénzt, építi a karrierjét, s este hullafáradtan lépi át, jobbára hitelből vásárolt lakásának vagy házának küszöbét. Vacsora gyanánt harap valami könnyű joghurtba gyömöszölt müzlit, elrágcsál 2-3 karika puffasztott búzát, s kortyolgat hozzá egy kis teát, egyébként kénytelen lenne lenyelni a falatokat. Ez főleg a hölgyekre jellemző, hisz fontos szempont a karcsúság, a modellalkat. Van, aki sosem lesz olyan, mert géneket hordozunk, meg minek is cérnának lenni a tű fokában? Vannak olyan szinglik , akik vacsorára púpozott tányér, koleszterinben gazdag "disznósággal" kényeztetik magukat. Jobbára a férfiakra gondolok. Előtte, munka után kidolgozzák szervezetükből az edzőteremben az aznapi feszültséget és az előző esti "mérget." Otthon jön a tv távkapcsolója, s gombjain fürge táncot járnak az ujjak. Egyik csatorna harcot vív a másikkal. Nyugodtan tehetik, nincs, aki kikapja a kezükből. Az éjszakai alvást vagy ahhoz hasonlót a mobil éles ébresztő hangja zavarja meg.

Indul a nap: munka, ebéd, munka, edzés, barátok, mozi, hazavitt meló, vacsi, tv, alvás. Görögnek a napok, s még mindig egyedül. Vannak, akikben egyre erősödik a saját családalapítás igénye, s megpróbálják letépni magukról a címkét. Ahogy halad az idő, egyre nehezebb megtalálniuk életük folytatásához a párt. Mindig van kiút, csak akarni kell! Míg egyedül vannak, vagy  a keresés fázisában, vagy már közel a célhoz, nem feltétlenül uralkodik el rajtuk a magányosság. A magányosságért az adott ember is nagyban felelős, mert kényelmesebb magába zuhanni, mint feloldani ezt az állapotot. A magány beteggé is tehet, s ki az, aki szánt szándékkal akar megbetegedni? Vannak depresszív alkatú egyének, akiknél könnyen kialakulhat ez a helyzet. Ilyenkor jó, ha a barátok, kollégák résen vannak, s megpróbálnak segíteni. Ez a fajta terápia gyakran hasznosabb a gyógyszeresnél.

Az egyedüllét vagy a magány érzése nemcsak a fiatalabbak körében létezik, hanem az 50-es, 60-as és az azon túli korosztályban is.

Náluk még élesebben jelentkezhet a magány, főleg, ha nincs családjuk, akibe kapaszkodhatnának. Nem véletlenül keresnek az idősebbek is párt, mert nem mindenki érzi jól magát egyedül. Számtalan embert ismerek, akik viszont határozottan jól kezelik az egyedüllétet, nem magányosak. Igyekeznek lefoglalni magukat, élnek a hobbijaiknak, társaságba járnak, programokat szerveznek barátnőikkel, barátaikkal, utaznak, olvasnak, uszodába járnak, nyelvet tanulnak, interneteznek, unokáznak, rejtvényt fejtenek, tornáznak,- megpróbálják színessé tenni életüket saját maguk számára. Mennyire vonzóbb egy vidám nagymama vagy nagypapa, akire számíthatnak a szülők az unokázásban! A megkeseredett nagyszülők negatív energiákat vetítenek a gyerekekre, ami semmiképp sem hasznos. Én is felszabadult, mosolygós, minden játékban benne levő nagyi vagyok, mert a szabad napjaimat úgy használom fel, hogy azokban kedvem szerint feltöltődjek. Így mikor megérkezem a két kis unokámhoz,  mosolyogva ölelem magamhoz őket, s borítékolhatjuk, hogy jó napunk lesz együtt.

Az egyedüllét nem törvényszerű, hogy kézen fogva járjon a magánnyal. Aki társtalan, s e miatt nehezen viseli  napjait, az vegye kezébe a társkeresési lehetőségeket. Aki viszont egyedül él, de nem magányos, annak épp olyan teljes lehet az élete.

Fiatalok! Ne maradjatok egyedül! Tépjétek le magatokról a szingli címkét, s népesítsétek utódaitokkal kis hazánkat!

 

Cimkék
 
 
Keresés
 
hirdetés
Ajánlott oldalak