E versemet azoknak szánom, akik olvasták előző verseimet. Remélem ez is elnyeri egy pár ember tetszését. Egy perc volt csupán mikor nem figyeltem rád, egy perc volt, s te azóta már messze jársz. Elmentél szótlanul, nem vártál választ, pedig a szó itt volt, most már hiába.   Elmentél nélkülem, itt maradtam árván, magányos lélek vagyok az élet oltárán. Próbálok felnőni s elfogadni azt, hogy nincs, de túl nagy feladat, erőm annyi nincs.   Így e versen keresztül üzenem neked, itt vagyok, várok rád, gyere értem, siees! Itt van a szó is, kimondom bátran a választ mit megtaláltam.   Mondok én igent, mondok én nemet, mondok én hideget, ha akarod meleget. Mondok én bármit, csak szeress, szeress, szeress!