Érintőképernyős telefon, mosolyfelismerős fényképező, légkondis autó. Átszövik a mindennapjainkat, holott egy-két évtizede még ismeretlen fogalmak voltak. Tegyünk egy kis időutazást, és nézzük meg, melyik, manapság már hétköznapinak számító készülékünk, honnan indult!
 |
A húszas éveikben járók közül valószínűleg a legtöbben már színes tévén nézték a mesét, de a harmincas éveiket taposók, és a náluk idősebbek minden bizonnyal emlékeznek még rá, hogy anno fekete-fehérben élvezhettük az adást. Ma pedig hol tartunk? Nos, a színek soha nem látott palettája tárul elénk a képernyőn, mely újabban már sík. Azonban a korral igazán haladók ezt a szintet is túllépték már, ők 3D-ben házimoziznak. Ami pedig a hangot illeti, nos, az is régen túlhaladta a monot, átszárnyalta a sztereót és valódi térhatásban dübörög szobánk falai közt.
 |
Volt egyszer egy camera obscura, melyet már az 1000-res évek elején is ismertek. Az 1800-as évek második felére már egészen kényelmesen meg lehetett örökíteni továbbfejlesztett változatával a világot. Aztán a masina tovább modernizálódott, és már a széles tömegek is a birtokukba vették. Vittük is szorgosan előhívatni a képeket, melyeknek a fele se lett jó: a fény megviccelt minket, a tárgyak elmosódtak, és még sorolhatnánk. Aztán megjelentek a digitális gépek. Hűha! Nem kell bele film! A rosszul sikerült képeket egyszerűen csak törlöd, a jókat átteszed a számítógépedre, és ha kedved tartja, előhívatod őket, mondjuk egy automatánál. Mit tudnak még ezek a gépek? Például automatikusan alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, maguktól állítják a fehéregyensúlyt, felismerik a mosolyt, és hatalmas memóriával rendelkeznek, ráadásul újabban az aksijuk is egész tisztességesen bírja a gyűrődést. Ja, és klasszisokkal kisebbek a „dédszüleiknél”.
 |
A számítástechnika fejlődéséről is köteteket lehetne írni. Ezt a nemes feladatot meghagyjuk másoknak. Inkább azt kérdezzük, hogy ugye emlékszünk még a flopykra, a kazettákra, melyeken a programok voltak, és hogy nem ablakokban dolgoztunk, hanem parancsszavakat írtunk be a gépbe? És az akkoriban káprázatosnak tűnő, ma már inkább kezdetlegesnek mondható grafikára? És arra, hogy nem futtattunk egyszerre tíz programot a gépen? Na meg arra, hogy igencsak nehéz lett volna ezeket a masinákat az ölünkbe kapni? Ma meg már a tenyerünkben elférő darabokkal is rohangálhatunk. Vajon hova tud még fejlődni a számítástechnika? Reméljük nem a teljesen önálló, az emberek ellen forduló gépek irányába…
 |
Az 1800-as évek találmánya, egymástól függetlenül jó néhány feltaláló dolgozott rajta, ám végül Alexander Graham Bell tudta szabadalmaztatni a távbeszélő alkalmatosságot. Micsoda könnyebbség, nem kell levelezni, táviratot küldeni, két perc alatt szóban is megbeszélheted bárkivel a gondjaidat! Persze eleinte a központokban emberek voltak, várni kellett a kapcsolásra, külföldre akár napokat is. De hol van ez ma már! Elfújta a szél, és behozta a mobilokat, melyek egyre jobban kiszorítják a vezetékes változatot. Sőt, ezek a mobil készülékek már nem csak beszélgetésre használhatók, szöveges üzenetet is küldhetsz velük vagy képet. Az újabbak pedig majdhogynem vetekednek a számítógépekkel, e-mailezni is lehet rajtuk, vagy játszani, rácsatlakozni az internetre, adatokat tárolni, a határ a csillagos ég. Ráadásul az egész okosság elfér a farzsebedben. Hát nem csodálatos ez a technika?
 |
Henry Ford T modellje nem az világ első automobilja volt, ám ez volt az a kocsi, melyet a világon először állítottak elő divatos kifejezéssel élve, költséghatékonyan. Magyarul, futószalagon gyártották, olyan olcsóvá téve az autógyártást, hogy a kocsikázás már nem volt többé az elit kiváltsága. Bár ezt a modellt már a tömegek is használták, nem biztos, hogy mi szívesen beleülnénk, a mai autókhoz képest ugyanis meglehetősen fapados járgány volt. Se áramvonalasság, se fékezés könnyítők, se légzsákok, se CD lejátszó, se légkondi. És akkor a számítógépes vezérlést, a műholdas lopásgátlást, a hibrid üzemmódot, és az egyéb ilyen finomságokat nem is említettük. Merre tart ma az autóipar? Konkrétumokat nehéz mondani, de az biztos, hogy a még jobb energiafelhasználás, az alternatív üzemanyagok, a még nagyobb kényelem és biztonság mindenképpen ott szerepelnek a fejlesztési listák élén. A végén még az is megeshet, hogy a Knight Rider KITT nevű csodajárgányához hasonló intelligens autókkal jutunk majd el A-ból B-be, igény szerint akár kétéltűként vagy mini repülőként használva a kocsit, mint azt egyik-másik sci-fi készítői már felvázolták.
