hirdetés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Dracula kastélyai

A Poienari kastély romjai úgy magasodnak egy hegycsúcson, mint egy tipikus vámpírtörténet tipikus vámpírkastélya. De még mielőtt arra gondolnánk, hogy ez is csak egy klisé és, hogy nem túl eredeti Drakula várát lemásolni, hát itt a magyarázat: ez maga Dracula vára.

Bizony, minden vérszívók vérszívójának, Vlad Dracul alias Draculának a vára található itt, a mai Románia területén elnyúló Havasalföld volt az ő birodalma. A kastély és ura a XIX. században vált ismertté, mikor Bram Stoker angol író kiadta regényét Dracula címen. A könyv hatalmas siker lett és azóta is minden vámpírtörténet őseként tartják számon.


Bár nem egyértelmű, de valószínűleg Stoker az ifjabbik Vlad karakterét örökítette meg, bár már az ő édesapja, II. Vlad sem volt egy különösebben közkedvelt fejedelem. Havasalföldet a rivális család kiirtásával szerezte meg és olyannyira kegyetlen volt, hogy végül saját nemesei ölték meg. Az ifjabbik Vlad pedig kiérdemelte a Tepes, azaz karóba húzó nevet, mivel ez volt az egyik kedvenc kivégzési módszere. A hiedelmekkel ellentétben a család magyar származású. A kisebbik Vlad Segesvár erődjében jött világra. Távoli rokonai ők a híres-hírhedt másik erdélyi családnak, a Báthoryaknak is.

Maga a név, a Dracula vagy Dracul démont, vagy sárkányt jelent, de ebben az esetben ezt a sárkány lovagrendbe való tartozás miatt vették fel. Ennek nyomait a poienari múzeumban is megtalálhatjuk, ahol a rendbe való felvétel dokumentumait is meg tudjuk tekinteni. Ez a rend egyébként nem más volt, mint egyfajta keresztes lovagrend, hiszen többek között a kereszténység megóvása és terjesztése volt a rend tagjainak fő feladata. Ezt Stoker valószínűleg nem tudta könyve megírásakor, de ezt nem róhatjuk fel neki, hiszen sosem járt Kelet-Európában. Csak az alapötletet szolgáltatta a véres család.

A kastélyba nem könnyű eljutni, hiszen alapvetően nem esik bele a fő turista-útvonalakba, mégis érdemes megnézni. Sajnos a tömegközlekedés nem a legjobb, de Brassó szerencsére mindössze két-háromórányi távolságra van autóval. A táj lenyűgöző, mindenhol tanyák és vidéki környezet. Az utak is elég tűrhetőek a kastély felé menet. Az utolsó szakaszt viszont a hegyen felfelé sajnos gyalog kell megtennünk, mert az infrastruktúra nem túl fejlett a környéken.

 


 

A várba belépőt szednek, de szerencsére ez csupán jelképes összeg, kb. 500Ft körül mozog. Ez amiatt lehet, hogy a megközelíthetősége okán elég kevés látogatója akad a várnak, hiába a nagyszerű kilátás és a vadregényes környezet.

Azoknak, akik különösen kedvelik a híres vámpír történetét, jó hír, hogy Brassótól nem messze van még egy kastély, amit Draculának tulajdonítanak.  A Bren kastély mindössze egy óra távolságra van Brassótól, és itt aztán fürdőzhetünk a vámpírereklyék minden változatában is. Persze ez már egy turisták által jóval látogatottabb hely, így az árak is borsosabbak, de cserébe bármilyen csecsebecsét magunkhoz vehetünk a véres fejedelemről a bögréktől a pólókon át egészen a „vámpírborig”, ami nélkül persze aligha lenne teljes az élmény.

Egy szó, mint száz, szerencsére itthonról még autóval is aránylag olcsón megközelíthetőek ezek a helyek, és ha vámpírmesékre és vadregényes tájakra vágyunk, irány valamelyik kastély.

 


 

Azoknak, akik a kevésbé zsúfolt helyeket szeretik és egyedül fedeznék fel a vidéket,  a Poienari kastély való, akik viszont szeretnek pezsegni és más turistákkal ismerkedni, vagy szenvedélyes szuvenír-gyűjtők, azok számára a Bren kastély való. De ha úgy kívánjuk, egy egész kis Dracula-túrát tehetünk a határon túl, ha meg akarjuk keresni minden vámpírok eredőjét és annak kastélyait.

Így kerestem 1 nap alatt 122,300 Ft-ot. Olvasd el hogyan!
Cimkék