Amikor a „kis admirális” nem tiszteleg

2009. 10. 27.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Zimankós, téli kora este. A férfi a villamoson hazafelé zötyögve kellemes ábrándozásba kezd, magát látja és újdonsült nejét, amint a kandalló tűzénél, közvetlenül a hintaszék mellett, a földre terített medvebőrön elevenítik fel a nászéjszaka legemlékezetesebb pillanatait. Ne vessük szemére. Friss házasok, na…

Hazaérvén, mintegy a fárasztó munkanap levezetéseképp a ház ura mindent megtesz szerelemittas képzelgése beteljesítéséért. Legnagyobb örömére a menyecske sem ellenkezik, először a héten – előző nap a feje fájt, még korábban pedig kedve nem volt hozzá. Ezúttal minden körülmény adott. Ó, mily’ dicső nap. S bár nem kandalló, csak egy radiátor fűti a kicsiny szobát, hintaszék helyett is csak egy apró asztalszék áll az ágy mellett (az is háromlábú), de nem is a körülmények számítanak. A férfi és a nő jelen vannak. Más mi kell még?

S hogy akkor mégis miért találjuk kinn a férfit öt perc múlva a konyhában, meredten bámulva maga elé? Valami nem sikerült ott benn, valami rosszul sült el… Pontosabban szólva, sor sem került rá, hogy elsülhessen. A nő aggódva szalad férje után. Tétovázik, mit mondjon!? Míg kigondolja, hagyjuk magukra őket.

Tévhit, hogy a merevedési zavar csak az idősebb korosztály problémája. Tán furcsa hasonlat, de olyan, mint az ősz haj. Tény, elsősorban a korral jár együtt, de tízből egy fiatal már húszas évei elején ősz szálakat fedez fel hajkoronájában. A merevedési zavarok, vagy a ma már kevéssé használatos szó, az impotencia ötvenéves kor felett valóban gyakoribb jelenség. Leginkább érelváltozással és keringési okokkal magyarázható. Érelmeszesedés, vagy egyéb szív- és érrendszeri betegségeknél a valószínűsége duplájára nő. Az ifjabb generáció esetében sok esetben a stressz, vagy egyéb pszichés eredetű problémák okozzák. Esetenként kiderül, hogy gyógyszerek melléhatása, de a káros szenvedélyek is felelőssé tehetőek kialakulásáért.

S eközben párocskánk? Mire visszaosonunk a csöppnyi a lakásba a férfi már a második cigarettát szívja. Kész szerencse, hogy három éve leszokott. De ez a nap már túl sok, pedig hazaérkeztekor még milyen boldog volt. Most meg úgy érzi magát, mint a barack, amelyet három hónapig befőttes üvegben tároltak. A nagy és rettenhetetlen férfi egészen kicsire összement, akár egy öregember. A dühös tehetetlenség érzése egyfajta értetlen kétségbeeséssel vegyül. Úgy érezi, mintha a falak présként közelednének hozzája, hogy még azt a kevéske életerőt is kipasszírozzák belőle. S közben még „pályafutása” is lepereg lelki szemei előtt. A kollégista évek vad csajozós estéi, a pályakezdő fiatalember hódításai egészen a megszelídüléséig, azaz későbbi neje megismeréséig. Ő, az igazi férfi, akitől még barátai is gyakorta kértek csajozási tanácsokat, pont ő, nem… nem… vele ez nem történhet meg. Lehetetlen.

Ekkor hangzik el az ominózus mondat a nő szájából, mely tíz egész perc alatt született, s persze biztatásnak szánta: „Semmi baj, szívem, legközelebb sikerülni fog!”

Ó, mindent csak ezt ne, ezt a lesajnálást, ne. Drágám, jobb tényleg nem jutott eszedbe? Botor asszony, ne rúgj a földön fekvőbe. Hagyd most magára. Hidd el, utánad fog menni, fontos vagy a számára. De adj némi időt, hadd dolgozza fel a teremtés koronája, hogy életében először ott sült fel, ahol egy férfi igazán megmutathatja, ki a legény a gáton. Mert biz’ nem egyszerű dolog ez.

Továbbra is ott ül. Már a harmadik cigarettánál tart. Úgy remeg, majd kiesik a kezéből. Másként nem vezetheti le feszültségét. Nem engedheti meg magának, hogy eleredjenek a könnyei. Hisz’ ő férfi, s mint tudjuk, a fiúk nem sírnak…

Olvasd el a történetet a nő szemszögéből is:

$$4826$$



Szerző

donna.hu



Scroll to Top