Kőrösi Csoma Sándor a magyar tudomány talán legkülönösebb alakja. A 19. század elején a romantika nemzeti érzéseitől hajtva indult el Ázsiába felkutatni a magyarok őseit, vagy azok nyomait, emlékeit. Akkoriban úgy vélték, bizonyos, hogy a magyarok Ázsiából érkeztek mai lakóhelyükre.

Csoma egész életében erre az útra készült, bizonyosságot keresett népe származására. Már hazájában, az erdélyi Nagyenyeden klasszika-filológiát tanult, és azért sajátított el szép számmal modern nyelveket, hogy a kollégium könyvtárában tanulmányozhassa a történelmi forrásokat. Ezért tanulta meg később a török, az arab, a perzsa nyelvet, ezért iratkozott be a Göttingeni Egyetemre, ahol jeles korabeli Kelet-kutatók voltak a tanárai. Amikor 1819 őszén útnak indult, tizenhárom élő és holt nyelvet vallhatott magáénak. Később a távol-keleti nyelvekkel együtt húszra emelkedett az általa elsajátított nyelvek száma.

Műfaji sokszínűség, eredeti és stilizált hindu dallamok, klasszikus zenei idézetek, filmek és fények – azaz a lefordíthatatlan „Opéra cinematique” hangi és képi izgalmakkal teli estét ígér. Szemző Tibor legújabb művének cselekménye hatalmas filmvásznon kel életre, amelyen a Csoma életéről szóló részeket a rajzfilmek ábrázolják egy erdélyi tónusú, a szöveget élőben mesélő narrátor segítségével, a nagy utazó által bejárt területeket pedig a közelmúltban a helyszínen forgatott képsorok jelenítik meg. Csoma belső hangját és a róla szóló varázslatos történeteket a vetítéssel teljes összhangban a szerző – énekesekből, hangszeresekből, mesemondóból álló – társulata szólaltatja meg. A beszéd, a szövegben lévő 14 különböző nyelv sajátos dallama járul hozzá a mű zeneiségéhez, a film hangsávja illeszkedik a vetített képekhez.

A darabot a július 17-i, nagysikerű wroclawi világpremier után október 24-én mutatják be Magyarországon, a Művészetek Palotájában.