A csecsemő még nem tud szavakkal panaszkodni, nem tudja megmondani, hogy mije fáj. Egyéb jelekből kell kitalálni, hogy van-e valami baja. A fiatal csecsemő két megnyilvánulásából derül ki, ha valami nincs rendben: az egyik az emésztése, a másik a viselkedése. Az emésztéssel kapcsolatban jelentkező rendellenességek és a viselkedés szokatlan formái rendszerint röviddel a káros hatás, a betegség kezdete után jelentkeznek.
Emésztési zavarok anyatejjel való táplálkozás mellett: Az anyatejjel táplált, babák emésztési zavarainak nagy része átmeneti jellegű, és részben a táplálással, részben a csecsemő szervezetének fejletlenségével függ össze. A fiatal csecsemő legjobban a tejfehérjét, főleg az anyatej fehérjéjét tudja megemészteni. Legkevésbé fejlettek azok a szervei, amelyek a zsír feldolgozásában segítenek. Az anyatejet tehát jól tudja hasznosítani, míg a mesterséges (másféle tejjel vagy tápszerrel történő) táplálás és a zsíros táplálék fogyasztása emésztési nehézségeket okozhat.
Az emésztési zavar okát tehát sokszor a táplálás módjában kell keresni. Az anya helytelen táplálkozása is okozhat zavarokat. Ha a csecsemő hány, hasmenése van, hasgörcsei vannak – e jelek arra mutatnak, hogy az emésztése nincs rendben.
■ Hányás: a csecsemő gyomra még kicsi, és csak fokozatosan szokik hozzá az egyre több táplálékhoz. Ha egyszerre sokat szopik a felesleget kihányja, és esetleg már szopna is tovább. A hirtelen elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék is okozhat tehát hányást. Ha erre gyanú van, akkor csökkenteni kell a szopás időtartamát. Hányás után ki lehet hagyni egy szopást, teával pótolva a tejet.
Annál a csecsemőnél, amelyik szopik, egy-egy kisebb hányás, ha gyermek súlya a kívánt mértékben növekszik, nem jelent betegséget. Ha a hányás miatt egy-vagy két szopást ki kell hagyni – a szopás időpontjában azért a mellett le kell fejni, nehogy a tej mennyisége emiatt csökkenjen.
A gyakori, szinte nem csillapodó, sugárban hányás – amelyet esetleg láz, hasmenés, vagy a gyermeken észlelt egyéb szokatlan jelenség kísér – már valamiféle betegség jele, és feltétlenül orvosra tartozik. Az ilyen hányás esetén a csecsemő igen sok folyadékot veszíthet, nagyon romlik.
■ Hasmenés: a szopós kisbaba naponta háromszor-négyszer ürít aranysárga, kenőcsös, savanykás szagú székletet. Ez általános ugyan, de nem olyan szabály, amelytől nem lehet eltérés. A széklet ürítés száma és minősége is lehet változó. Hasmenésnek általában a naponta sokszor ürített, híg, zöldes színű, esetleg nyálkás, az emésztetlenség benyomását, keltő székletet szoktuk tekinteni. Az ilyen hasmenés okai között – mint a hányásnál is említettük – szerepelhet a táplálás módja (a tej mennyisége, vagy minősége), vagy más, rendszerint lázzal, hányással, nagyfokú leromlással járó betegség. Mindkét esetben az édesanya kérje ki az orvos tanácsát, aki a táplálást módosítja, esetleg kezelést javasol.
A legfontosabb a hasmenés és a hányás elbírálásában is az, hogy a baba súlya emellett hogyan változik.
Ugyanis igen gyakran előfordul, hogy a szopós csecsemő széklete rossz minőségű, zöld színű, nyálkás, rossz szagú, hígabb székletet ürít (esetleg hat-nyolc alkalommal naponta) de a gyermek kielégítően fejlődik, súlya fokozatosan nő. Az emésztőszervek ilyen viselkedése alkati tulajdonság lehet, s ha az orvos egyéb okot nem talál, ami a hasmenést okozhatja, akkor bele kell nyugodni, hogy a gyermek, - egyébként zavartalan fejlődés mellett – néha ilyen székletet ürít. Ezt azonban feltétlenül orvosnak kell megállapítania.
■ Hasfájás: a fiatal csecsemő beleinek izomzata még nem elég fejlett, ezért a természetes bélmozgások nem mindig tökéletesek. A gyenge bélizomzat olykor nem tud simán megküzdeni a táplálék továbbításának feladatával. Ezért a táplálék a belek alagútjain meg-megtorlódhat, a bélgázok megszaporodhatnak, és ez kellemetlenérzést okoz, amit a gyermek keserves sírással és erőteljes testmozgással, tekergéssel, kapálózással jelez. Ez az állapot néha szopás közben, néha negyed-fél órával a szopás után következi be. Különösen gyakran jelent ilyen fajta hasfájás az előbb említett „alkati hasmenéses” csecsemőkön.
A baba rendszerint különböző mozgásokkal segít magán, és a szelek távozása után megnyugszik. Segíteni lehet hasának enyhe masszírozásával, esetleg hasra fektetéssel, könnyű, száraz, meleg tárgynak a hasra helyezésével.
■ Szorulás: előfordul, hogy egyébként egészséges csecsemőnek ritkán, esetleg csak minden másnap van széklete. Ez természetes dolog lehet, s a baba ettől még kitűnően fejlődhet. Ha az ilyen székelési rend miatt a kicsinek panaszai vannak – sír, nyugtalan – meg lehet kísérelni az óvatos beöntést, vagy még egyszerűbb és gyakran segít, ha néhány korty vagy néhány kanál erősen cukrozott teát adunk neki.
Helyes, ha a makacs székrekedésről az orvosnak is szól az édesanya. Vizsgálja meg ő is, hátha valami betegségről van szó, aminek ez az egyik tünete lehet.
Az édesanya visszatérő havi vérzésével kapcsolatban is jelentkezhetnek a gyermeken emésztési zavarok szopás idején. Ilyenkor nincs mit tenni, különben is a panaszok a vérzés befejezésével elmúlnak.
