Igen érdekes az ünnep története. Az összes európai mondakör alapja a görög és az óegyiptomi mitológia, habár azok vallása nem egyistenhiten alapult, mégis, a belőle kinövő kelta druida és a zsidó-keresztény vallás egyistenhitű. A galliai kelták Hu-Hesus napistene az élet jelképe – nyilvánvaló társítás Jézus nevével (hesus-jézus). Istenüket december 22-én ünnepelték, a téli napfordulón, a négy tűzünnep egyikén. A téli napforduló legfontosabb jelképe volt az örökzöld ág, s hozzá a fény és a tűz. A házak előtt hatalmas tuskókat égettek egész éjjel. Az év legsötétebb napján így űzték el a gonosz szellemeket – jóval a kereszténység térhódítása előtt.

A fertőrákosi Mithras-barlag

Egészen az 5. századig hatalmas viták folytak, hogy Jézus Krisztus születésnapjául január 6-át, március 25-ét vagy december 25-ét jelöljék-e ki. 534-ben Justinianus császár idejében Alexandria püspöke úgy döntött, hogy december 25-e legyen Jézus születésének napja, hiszen a katolizált rómaiak közül még sokan titokban ünnepelték a pogány Mithrast, a nap istenét. Ennek szép példáját láthatjuk a Világörökség részét képező fertőrákosi Mithras-barlangban. A Kr. u. 3. században a perzsa származású római katonák ugyanis barlangba rejtették el a szentélyeket, s ott folytatták a meglehetősen véres pogány szertartást. A hely ma is megérinti a látogatót, mert a barlangból kilépve, ámulatba ejt a Fertő-tó csillogása a legsötétebb napon is. Talán ezért választották a napisten beavatott hívei ezt a környezetet. Így január 6-ból lett a vízkereszt, Krisztus keresztelkedésének időpontja.

Magyarországon a 16. századig az év karácsonykor kezdődött, a téli napforduló idején. Csupán a középkori európai polgári létben nem merült feledésbe a régi római januári évkezdés. Galeotto Marzio szerint Mátyás király udvarában újévkor osztogattak ajándékot, hogy jól kezdődjön az év. Amikor hivatalossá tették a januári évkezdést, az ajándékozás áttevődött karácsonyra.

Regölés

A  gyerekek régebben igen fiatalon váltak az egyházi és falusi családi élet részeseivé, és a hagyományos ünnepek rendjével tanulták meg a közösséghez való tartozást. Ezért az egész év végi, karácsonyi ünnepségsorozat több, mint egyszerű vigasság: az egész közösség életét befolyásoló és meghatározó napok voltak ezek, amelyek során a hagyományokat, az értékeket és az erkölcsöt is tanították és tanulták.

Az egész karácsonyi ünnepkör mai formáját leginkább a katolikus egyház befolyásolta. Így alakult ki például a jászolállítás, a karácsonyi játékok, a betlehemezés, a karácsonyfa, a regölés (azaz adománykérés) és ünnepi étkezés. Mivel december 24. egyben Ádám és Éva névnapja, megszülettek a Paradicsom-játékok is.  Kiskarácsony napjának pedig az újévet mondják.