A kicsik kedvelik a modern meséket is. A népmeséből ismert szereplők, helyzetek mellett találkoznak bennük mai szereplőkkel, mai helyzetekkel, a technika vívmányaival. Eligazodnak ebben a mesevilágban is. Jelentős meseíróink biztos kézzel ötvözik egybe a különböző meseelemeket, sehol sem törik meg a mese varázsát.
Mit vegyünk figyelembe, amikor mesélünk? Elsősorban azt, hogy milyen fejlettségi szinten áll a gyermek. Milyen tapasztalatai, ismeretei vannak, mit ért meg, mire kíváncsi. Miről meséltek, beszélgettek, milyen kapcsolatban voltak vele. Mindez alapvető. Ezek után lehet csak azt figyelembe venni, hogy a hasonló korú gyerekeket mi érdekli, ők mit tudnak, velük szemben milyen követelményeket támasztottak.
A családban, ahol a szülők, testvérek, hozzátartozók kerülnek kapcsolatba egymással, vagy mindig ugyanaz, vagy mindig más foglalkozik a gyermekekkel. Tőlük, irodalmi ismereteiktől, műveltségüktől és nem utolsósorban a gyerekekkel kialakított kapcsolatuktól függ, hogy miről és hogyan mesélnek.
„a mese gyöngysorából külön-külön raktam nyelvem alá az ékszeres szavakat”- írja Sütő András.
A gyermek egy idő után megtanulja, hogy kitől milyen mesét várhat. Ez befolyásolja a közeledésében is. Ha gyakran hall irodalmilag értékes meséket, ezeket kedveli meg, és amikor majd önállóan is olvas, akkor is ezeket választja. A sok mese, a gazdag irodalmi élmények fokozatosan olvasó emberré nevelnek, olyanná, akinek a könyv nem csupán ismeretforrást, hanem esztétikai élményt is jelent.
A következő részben a különböző életkorokhoz kötődő mesetípusokról olvashattok, és segítünk abban is, hogyan meséljetek kicsiteknek.
Kapcsolódó anyagok:
$$2110$$