A jó dolgok néha egészen közel vannak, csak nem vesszük észre őket. A régi, jól bevált élelmiszerek gyógyító hatása lassan feledésbe merül. Így van a savanyú káposztával is: lassan, de biztosan eltűnik étlapunkról, a tésztaételek és a gyorséttermek kínálata szorítja ki, pedig már a régi görögök és rómaiak ismerték a káposzta gyógyító erejét és értékes tápanyagait.

Leginkább az időjárás az oka annak, hogy sok ember megfázással küszködik, s ilyenkor nagyon fontos, hogy C-vitamint juttassunk a szervezetünkbe! A savanyú káposzta klasszikus C-vitamin-forrás. Beszerezhetjük piacon, reformboltokban, de házilag is előállítható, és különösen könnyű elkészíteni:

A friss káposztát gyaluljuk szálakra, tegyük jól zárható üvegekbe, és tömörítsük össze fakanállal, miután köménymagot és borókabogyókat kevertünk közé.

Hasznos tanács: az erjedés elősegítése céljából tegyünk hozzá két evőkanállal a reformboltban kapható kenyéritalból.

Ezután töltsük fel az üveget forralt, lehűtött vízzel. Literenként adjunk hozzá 15g sót. Zárjuk le az üveget, és hagyjuk négy hétig állni. Finom, ízletes savanyú káposztát kapunk majd.

Természetesen nagyobb mennyiségben is készíthetjük hordóban vagy  cserépedényben.

Nem tanácsos a kereskedelemben kapható savanyú káposztát víz hozzáadásával „megszelídíteni”, ha túl sósnak vagy savanyúnak találjuk. Ezzel kimossuk belőle az értékes hatóanyagokat!

A kínaiak, föníciaiak, később a görögök és a rómaiak már ismerték a savanyú káposztát. A görög orvos, Hippokratész betegeinek erősítőszerként savanyú káposztát rendelt. A római légiós katonák kötelező ellátásához is hozzátartozott.

Cook kapitány hajóútjain mindig 60 hordóval vitt magával. A matrózt, aki nem fogyasztotta el a napi adagját, megverték. Azt tapasztalták, hogy ha a matrózok a hosszú úton savanyú káposztát ettek, nem betegedtek meg skorbutban, azaz nem vesztették el a fogaikat. Ma tudjuk, a savanyú káposzta elegendő C-vitaminhoz juttatja szervezetünket. Legnagyobb jelentőségét az idők folyamán mint természetes gyógyszer érte el. Azért fogyasztották, hogy a parasztcsalád egészségesen vészelje át a telet.

Nemcsak hazánkban van hagyománya ennek az ételnek: Koreában például a konyhában állandóan található egy kis hordó „kimchi” – így nevezik ott a savanyú káposztát. Naponta egy-két alkalommal kivesznek belőle egy villányit. A C-vitamin természetesen nem az egyetlen értékes anyag, amit a savanyú káposzta tartalmaz.

Az erjedése által tejsav képződik. Ez az egész emésztőrendszer egészsége szempontjából fontos. Elősegíti a hasznos bélflóra képződését. Kneipp tiszteletes ezért nevezte a savanyú káposztát a „belek seprűjének”.

A savanyú káposzta gazdag B12-vitaminban. Ez a vitamin rendkívül fontos a szellemi frissesség, a jó kedély, a vitalitás, a stressz leküzdése, a vörös vértestek képzése, a csontszövet képződése és a szívizmok számára. (B12-vitamint találhatunk a húsban is. Ezért a savanyú káposzta fontos élelmiszer a vegetáriánusok számára is.)

B6-vitaminnal is ellát bennünket a fehérjék feldolgozásához, valamint B3-mal az agy anyagcseréjéhez.

A savanyú káposzta gazdagon tartalmaz folsavat. A B-vitaminok és a folsav megakadályozza a túl magas homocystein értékeket. A homocystein egy agresszív aminosav, ami az ereket és a szívet fenyegeti, ha túl sok húst és túl kevés zöldséget eszünk.

Mivel a savanyú káposztában cink és magnézium is van, pompás kiegészítést jelent mindazoknak, akik nem fogyasztanak teljes értékű tápanyagokat.

Acetil-cholin-tartalma nyugtatóan hat a vegetatív idegrendszerre. Németországban az orvosok egy három hónapos kúrával erősen ideges és depresszív pácienseiknél sikert értek el, amikor az étrendbe illesztették fogyasztását.

Aki rendszeresen savanyú káposztát eszik, vitálisabbnak, frissebbnek érzi magát és jobb a kedélye. Jobban ellenáll a stresszhelyzeteknek. Vérének minősége is jobb lesz, mert javul a vasháztartása. A koleszterinértékei is javulnak. Immunrendszere jóval erősebben védekezik a meghűléses betegségek ellen. Ráadásul a természetgyógyászok szerint a cink és a molibdén nyomelemek fokozzák a szerelmi erőt! A reumapanaszokat is enyhíti a savanyú káposzta, mert megakadályozza az izületekben a savkristályok lerakódását.

Finn kutatók tanulmánya során derült ki, hogy a savanyú káposztának rákellenes hatása is van. Új anyagokat találtak, melyek az erjedés folyamán jönnek létre: az izothiocyanátokat. Ezek gátolják a daganatok növekedését a mellben, a belekben, a tüdőben és a májban. A hatásmechanizmus annyira elbűvölő, hogy amerikai kutatók azon dolgoznak, hogyan lehet az erjedési folyamatot úgy befolyásolni, hogy több izothiocyanát keletkezzen.

Mennyi savanyú káposztát kell enni ahhoz, hogy gyógyhatást érjünk el? A táplálkozástudomány napi 10-15 dkg-ot ajánl. Ez 2-3 púpozott villányi mennyiség. Fontos, hogy intenzíven és alaposan rágjuk meg. Cukorbetegek is ehetnek savanyú káposztát, mert nem jelent terhelést szervezetüknek.

Ha a savanyú káposztát egészségünk érdekében esszük, fogyasszuk nyersen, és ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön bele semmilyen kémiai adalékanyag.

Aki rendszeresen savanyú káposztát eszik, kerülje a sóban gazdag étrendet, mert a savanyú káposztában bőven van só. Ha megfőzzük, elegendő kis lángon 20-25 percig főzni. Különösen jó ízt adhatunk neki tálalás előtt pár csepp olívaolaj hozzáadásával.