Az aszalás az egyik legősibb tartósítási forma, melynek során a gyümölcs víztartalmának módosításával érik el a tartósítást. A nedvességtartalom csökkenésével a romlást okozó mikroorganizmusok ellehetetlenülnek, ezért tartósítószer használata szükségtelen. A gyümölcs víztartalma aszalás során húsz százalék alá csökken, a gyümölcscukor tartalma viszont koncentrált formában megmarad, beleértve a vitaminokat is. Az aszalás nem igényel komoly szaktudást, bárki könnyen kivitelezheti, akár otthon is. Természetesen a legegyszerűbb módja, ha aszalógépet vásárolunk, de ez sem feltétele annak, hogy ízletes és értékes csemegéhez jussunk.

A legegyszerűbb mód a napon való aszalás, erre a legalkalmasabb egy napos, pormentes, de szellős hely. A gyümölcsöket egy alacsony peremű kosárba, tálcára vagy drótszitára a legcélszerűbb szétteríteni, majd egy ritka szövésű tüllel letakarni. Aszalás közben többször forgassuk át a gyümölcsöket, naponta legalább egyszer. A tapasztalat szerint egyheti tűző napon való aszalással már elérhetjük a kellő eredményt. Ha a gyümölcs puha, két ujjal összenyomható, ugyanakkor lé már nem cseppen ki belőle, akkor elkészült. Az időjárást természetesen nem tudjuk befolyásolni, így ha esetleg felhők gyülekeznek az égen, akkor sütőben is kivitelezhető a folyamat.

Sütőben való aszalásnál  fontos, hogy a rácsra helyezzük a gyümölcsöket, hogy mindenhol körbejárhassa a levegő. Mivel a folyamatos légcsere szükséges a folyamathoz, így a sütő ajtaját célszerű nyitva hagyni és a legalacsonyabb hőmérsékletet használni. Ha több rácson egyszerre szeretnéd kivitelezni a folyamatot, akkor feltétlenül szükséges bizonyos időközönként a rácsok felcserélése. Tény és való, hogy a sütőben való szárításhoz rengeteg energia szükséges, így inkább csak akkor ajánljuk, ha elromlik az idő, és nem akarjuk, hogy kárba vesszenek a gyümölcseink.

Amit aszalásnál fontos tudni, hogy a gyümölcsöket egy rétegbe kell elhelyezni úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. Átforgatásnál ügyelni kell arra, hogy a gyümölcsök ne sérüljenek, ugyanis az ejtett „seben” a cukros lé távozhat, így veszít édességéből, ízletességéből. Ha a sütőben való aszalást választjuk, akkor kezdetben azt 55-60 fokon kell kivitelezni, később a hőmérséklet 75-80 fokra emelhető. Ezzel a módszerrel több napot is igénybe vesz a program, de természetesen megszakítható, másnap folytatható.

Ha a gyümölcsünk elkészült, a legjobb, ha laza szövésű vászonzacskóban tároljuk hűvös helyen. Ezzel megakadályozhatjuk a befülledést és a penészedést.

A szilvát a szárával együtt aszaljuk (nem sérül a gyümölcs, benne maradnak az értékes anyagok). Hazánkban a szőlők nem alkalmasak arra, hogy mazsolát készítsünk belőlük, így a hozzáértők szerint kár ezzel kísérletezni, viszont almát, barackot nyugodtan tartósíthatunk ilyen módszerrel.

Az aszalás  hosszadalmas ugyan, de örömteli feladat. Télen sokkal jobban esik a saját készítésű, édes aszalt gyümölcs és nem mellesleg ezzel sokat meg is takarítunk (feltéve, ha nem sütőben vállalkozunk a feladatra). Egy kis mogyoró, dió, mandula hozzáadásával tökéletes diákcsemegét készíthetünk, ami szép csomagolásban ajándékként is adható!

Sok sikert kívánunk a vállalkozó szellemű donna.hu olvasóknak! Számoljatok be nekünk is az eredményről!