Az első randi női szemmel

2009. 08. 25.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Mivel a helyszínt és az időpontot ő találja ki, így ez nem a mi gondunk. Nekünk így is akad min törni a fejükben, ami a megfelelő megjelenést illeti. Hiszen ki kell védenünk azt a problémát, nehogy túl visszafogottra sikerüljön a ruhakölteményünk. Viszont, ha sokat mutatunk magunkból az is baj, mert akkor már nem komoly kapcsolatra gondolnak a férfiak, hanem könnyebb kalandot keresnek bennünk. E dilemma kiküszöbölésére én a kicsit mutassunk trükköt szoktam választani. A vajon mi rejlik a ruha alatt típus általában tetszik a férfiaknak. Előnyösebb oldalunkat hangsúlyozzuk, ami lehet egy enyhébb dekoltázs, egy kicsit rövidebb szoknya – de semmi esetre se mindkettő - , vagy nadrág. Odaérkezésünkkor felmerül, a mit kérsz inni kérdés. Itt mindkét fél gondolkozóba esik, mert ha kávét, vizet kérünk, az hétköznapi. Ha esetleg az alkoholos élvezet mellett voksolunk, megfordul a pasik fejében, hogy hoppá, iszik ez a csaj? Szóval ezt a kellemetlenséget ravasz kérdéssel kikerülöm: "neked sikerült választanod?" Így a válaszuk, a mi válaszunk is. Elkezdődik az ismerkedés. Túlestünk már a munka és hobbykérdéseken, jönnek az álmok. A női álom: megfelelő partner megtalálása, egészséges gyerekek, karrier. A gyerek témát már csak azért is fel szoktam hozni, hogy lássam, nem bújik-e félelmében a kiszemelt férfi, magzati pózba az asztal alá. Ha megállja a helyét, megnyugtatom, hogy ezek még igencsak távlati tervek, ilyenkor némi megkönnyebbülés ül ki az arcukra.

A továbbiakban megpróbálok nem „fecsegni”, hanem megfelelő intellektuális partnerként helytállni a beszélgetésben. Persze nem mondom, hogy egy-egy unalmasabb monológja közben, nem képzelem el őt meztelenül... Amúgy ezt ők is megejtik az este folyamán, - többször is. Teljes mértékben magamat adom, de nem engedek nagy betekintést az életembe, mindenből egy kicsit mesélek csak el. Had rágódjon ezen a későbbiekben, ha felkeltettem az érdeklődését. Én szeretem a jó humorérzékű pasikat, hogyha elejtek egy vicces odaszólást valamire, ő tudjon frappánsan visszavágni, ami ne legyen bántó. Ellenben ne essenek túlzásba se, mert nem is olyan mókamestert keresek, aki érmét varázsol elő a fülem mögül.

Ha jól ment a beszélgetés, jöhet valami program. A férfi dolga, hogy készüljön ötletekkel. Szeretem ha felvázolja, neki milyen programok jutnak eszébe, persze ezt tegye úgy, mintha most találná ki, és ezekből én választhatok. Nem szeretem a "nekem mindegy" pasikat, akik csak ezt hajtogatják. Egy jó este lezárása nem maradhat el hazakísérés nélkül, ahol eldől a csókkérdés is. Én már a találkozó alatt el szoktam dönteni, hogy engedjek-e a búcsúcsóknak, ami megkoronázza az estét. Ennél tovább sosem engedek, mivel komolytalanná válik az első találkozó varázsa. Csóknál a nem, nem minden esetben NEM. Lehet, csak kicsit húzni: akarom a partnert, hogy érdekesebbnek és elérhetetlenebbnek tűnjek a szemében, hiszen akit elsőre megkapnak, abban nincs semmi pláne, de akinek a csókját is ki kell várni, azt megbecsülik.

Ha a ház elé kanyarodva sietős búcsút veszek, akkor sajnos nem jött össze a randi. Befelé menet a házba egy rossz randi után, sokszor megfordult a fejemben a cölibátusi fogadalom, de belegondolok, hogy előbb utóbb mindenki megtalálja a párját. Így, kísérletezem tovább, és ahogy a férfiak szokták a tükör előtt mondogatni: „Minden jól  megy majd!” Szóval hajrá csajtársak, párkeresésre fel!

A következő részben bekukkanthattok egy első randira készülő pasi fejébe is!

Kapcsolódó anyagok:



Szerző

donna.hu



Scroll to Top