A stressz a szervezet válaszreakciója egy ingerre.

Ma a stresszt alapvetően két részre oszthatjuk. Az egyik az idegi alapú, reflexszerű stresszreakció; ez valamilyen veszélyhelyzetre adott reakció. A másik lelki eredetű, sokkal lassabb és egyénenként változó. Bármilyen változás kiválthatja, akár egy új munkahely, gyermekvállalás, szakítás, vagy éppen házasság, és minden egyéb összességében elmondható, hogy ha a stressz átmeneti ideig tart, jótékony hatású, hisz ébren tartja a figyelmet, érzi az ember, hogy él. Ha azonban a feszültséget kiváltó ok elmúlásával is fennmarad, hosszútávon nem egészséges, és hízást eredményezhet.

Probléma, hogy az evolúció ezerszer lassabban halad, mint a civilizáció fejlődik, így nem tud a szervezet megfelelőképpen reagálni a mai felgyorsult élet állandó sztresszhelyzeteire. Mivel nem lehetséges ezeknek a helyzeteknek az elkerülése, állandósul a stresszhormon működése. A stressz hatására termelődő molekula a zsírsejteket méret és számbeli növekedésre serkenti. Ekkor lép intenzív működésbe a cortocotrophin-hormon (CRS). A CRS feladata, hogy serkentse a mellékvesék adrenalin- és kortizoltermelését, aminek hatására éhségérzeted folyamatosan nő. A test azonban teljes készültségben van, ezért minden étel, ami elfogyasztásra kerül, elraktározódik. Mivel a meneküléshez a szervezetnek sok energiára van szüksége, a kalória-, zsír- és energiadús ételeket kívánja a szervezet leginkább. A hasra hízásnak is ez az oka. Miért pont hasra? A zsír azért rakódik le középtájon, mert így közel esik a májhoz, ahonnan a legkönnyebben forgatható vissza energiává. A zsír a testünk energiatartaléka, amely a következő stresszhelyzetre van félrerakva.

A tünetek közé általában a következők sorolhatók:

Megnő az étvágyunk a zsíros ételek után, csokoládéra, süteményre, alkoholra vágyunk, főként a hasunkra hízunk. Délutánra teljesen kimerülünk, ilyenkor egy csokoládé, kávé vagy tea segít túllendülni ezen. Gyakori a fejfájás, káros szenvedélyek kialakulása, mint a körömrágás, fogcsikorgatás, valamilyen tárgynak a babrálgatása. Nehezen megy a koncentrálás, feledékenyebbé válunk, rosszkedv lesz úrrá rajtunk. Nőknél megnő a menstruáció előtti feszültség. Lelassul az anyagcsere, emésztési problémák támadhatnak. A vércukorszint ugrálni kezd, gyengül az immunrendszer, emiatt gyakori a fertőzéses és vírusos betegségek megjelenése. Mellkasi fájdalmak, izomfájdalmak, hát- és nyakfájás jelenhetnek meg, mivel a stresszhormon egyes izomcsoportokat állandó készenlétben tart. Emellett a szapora szívverés, izzadás, feszültségérzet állandó velejárója.

Ami a folyamatos stressz megakadályozására megoldás lehet, ha megváltoztatjuk drasztikusan az életvitelünk, többet alszunk, de korán fekszünk, hogy a reggeli rohanás elmaradjon, kevesebbet dolgozunk és izgulunk mindenért. Kevesen tudják, hogy a plusz alvás súlycsökkenést eredményezhet, mivel az ekkor felszabaduló leptin vegyület megfékezi az étvágyat és elnyomja a zsírsejtek termelődését. Emellett egészségesen táplálkozunk és a felgyülemlett adrenalint és stresszt levezetjük valamiféle testmozgás keretén belül. Vagy megtanuljuk, hogyan lehet együtt élni a mindennapi srtesszhelyzetekkel. Ám a szervezetnek időre van szüksége, hogy felfogja az üzenetet, miszerint minden rendben halad, és megszabadulhat az elraktározott zsírsejtektől. Olyan sokáig működött túlélési üzemmódban, hogy egy ideig még nem fog kikapcsolni. Tehát a stresszmentesített életvitel nem rögtön hozza a várt fogyást, de hosszútávon egy egészségesebb test áll majd rendelkezésünkre a mindennapi harcokban.

- Torma Tímea -