Amint azt a barlangrajzok is bizonyítják, az ember mindig is szerette volna rögzíteni az általa tapasztaltakat. Így jöttek létre a különböző írásrendszerek, melyek nagy része a feledés homályába merült. Olyannyira, hogy ha egy-egy darabkájukat őrző véset, irat előkerül, komoly fejtörést okoz még a legjobb kódfejtőknek is. Sőt, bőven akad köztük, ami a legvehemensebb próbálkozások ellenére még ma is őrzi a titkát.

Dispilio tábla

Egy fatábla vésett jelekkel, mely 1993-ban George Hourmouziadis ásatásai során került a felszínre a görögországi Dispiliónál. A radiokarbonos kormeghatározás szerint Krisztus előtt 5260-ra datálható a keletkezése.

A terület a leletek tanulsága szerint már a középneolitikumban is lakott volt, kerámiák, fa építőanyagok, magvak, csontok, szobrocskák, dísztárgyak, furulyák kerültek elő. Ám mind közül a Dispilio tábla a legfigyelemreméltóbb, hiszen egy ősi nyelv írása található rajta, melyen a tudósok még most is törik a fejüket.

Szingapúr kő  

Abból a hatalmas homokkő táblából maradt meg, mely anno a Szingapúr-folyó torkolatánál állt (1943-ban felrobbantották, mondván, meg kell tisztítani a terepet). A feltételezések szerint a 13., de lehet, hogy a 10-11. században készített táblán ójavanéz vagy szanszkrit felirat látható. Ám akár egy eddig ismeretlen nyelv is lehet, a nyelvészek, kódfejtők még dolgoznak a kiderítésén.

Vojnics kézirat  

240 oldalnyi pergamenoldal, legtöbbjük illusztrációval ellátva, és senkinek sincs róla fogalma, hogy a képek milyen szöveges tartalmat kísérnek. A C14-es kormeghatározás szerint az 1400-as évek elején keletkezett irat számtalan elméletet és irodalmi művet ihletett.

Byblos ABC

Álhieroglifákként is emlegetik azt a ma még megfejtésre váró írásrendszert, melyet a Byblos közelében talált 10 vésetről ismerünk, melyeket bronztáblákba, spatulákba, valamint kőbe vájtak. Maurice Dunand fedezte fel őket 1928-32-es ásatásai során, és feltehetően i.e. 18-15. század között keletkeztek.

Cascajal tömb  

A Krisztus előtti első évezred környékéről származó, írótábla nagyságú szerpentin kőről úgy vélik, valószínűleg az amerikai kontinens legrégebbi ránk maradt írásos emléke. A táblán 62 jel látható, melyek közül egyesek növényeket, kukoricát, ananászt formáznak, mások pedig állatokat, bogarakat, halakat. Az egyértelmű képek mellett azonban jóval absztraktabb kockákat és pacákat is találni.

A hozzáértők szerint az olmék civilizációnak tulajdonított tömb írásrendszere nagyon eltérő a majákétól, emellett a sorok horizontálisan futnak rajta, feltehetően blokkokban adva tudtára az információt annak, aki el tudja olvasni.