Szüleink, nagyszüleink kevesebbel is beérték, kevesebbnek is tudtak örülni. Sokkal több tradíciót tartottak életben, és követendőnek. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan tudnánk feldobni a sablonos, a kívülállók számára tökéletesnek tűnő családi ünneplést, hogy őszintén azt mondhassuk: együtt volt a család, de a szó valódi értelmében. Jó ötletnek tűnhet, ha olyan rokonokat is meglátogatunk, akik fontosak nekünk, de valami miatt mégis elhanyagoltuk őket. A család az a közeg, amelyet nem választhatunk meg, de ők azok, akik a legfőbb támasztékot jelentik nekünk a problémás időszak közepette. A közeli hozzátartozóink titkos vágyait figyelhetjük, hogy mit is szeretnének ajándékba. Ha erre nincs módunk, írassunk velük egy ajándéklistát. A ház dekorációjának kiválasztása sokat dob a hangulaton. Sokkal szívesebben veszünk részt egy olyan rendezvényen, ahol ügyelnek a kis részletekre is. Ehhez nem kell megvenni a legdrágább izzókészletet vagy karácsonyi csillagot. Sőt, azt is tudjuk, a kevesebb néha több. Sok család esetében az ünnep arról szól, hogy esznek-isznak, aztán hazamennek, vagy az egy háztartásban élők a saját szobájukba. Mindenkinek külön televíziója van, így még a vita lehetősége sem adott ezen az ünnepen. Mindenki kedvére válthat a csatornák ajánlatai között.  A tinik pedig az LCD képernyőhöz ragadva küldik a smileykat msn-en az ugyancsak „családi körben” ünneplő barátnak, aki valójában magányos. Ez lenne a valódi karácsony? Könnyen kivitelezhető, ha a nagy karácsonyi bevásárlás alkalmával a szűk családi kör együtt írja a listát, együtt vásárol, és együtt választ ki egy mindenki számára megfelelő filmet. Így ezen az apropón együtt ül le a család mozizni.