A sérült, a fogyatékos ember, olyan tagja a társadalomnak aki születése előtt, közben vagy későbbi élete során olyan jegyeket hordoz magán, hogy másságával - testileg vagy szellemileg elszigeteltté válik. Magyarországon a fogyatékosok speciális oktatása később kezdődött meg Európa más országaihoz képest, de mára szerencsére sikerült behozni ezt a lemaradást!

Sokan érvelnek mellette, de ugyanakkor sokan ellene is. Jóllehet a testi és érzékszervi fogyatékosok integrált nevelése, oktatása évtizedek óta folyamatos, az érintett résztvevők: a szülők a témával kapcsolatban sokszor mégis a sötétben tapogatóznak. És a gyógypedagógusok, pedagógusok egy része is bizonytalan, esetenként elhatárolódik. Az esélyegyenlőség legelső láncszeme az oktatás – a hátrányos helyzet felszámolása itt kell, hogy elkezdődjön!

A 3- 6 éves korú gyerekek fejlődési sajátossága, hogy a közösségi valamint egyéni élmények, a megtapasztalt események kihatnak a későbbi szemléletükre is. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a fiatal korban megtapasztalják egymás különbözőségeit. Ebben segíthetnek a pedagógusok a megfelelő módszerekkel, amik megalapozzák a másság elfogadását és az empatikus készség fejlődését a felnőttkorra. A sikeres nevelés érdekében nagyon lényeges a pedagógusok és a gyógypedagógusok munkájának egyeztetése, a gyerekek fejlesztése érdekében.

Az integrációs nevelés legfontosabb feladata a gyerekek számra „ normális élet kialakítása: az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek szocializációja és érzelmi nevelése, valamint az értelmi nevelés és fejlesztés. Az integráció megvalósításához alapvetően 3 feltétel egységes biztosítása szükséges: jogi feltételek; szakmai, pedagógiai feltételek; tárgyi feltételek.

Mindezek tükrében észre kell venni hogy nem integrálható „mindenki mindenkivel”. Annak érdekében, hogy a fejlesztés eredményes legyen tudatos, pontos, szakszerű felkészülés szükséges az intézmények részéről – tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az ország területén több jól működő integrált óvoda működik, amiknek meg van a saját specialitása is.

Például Újpesten egy integrált óvodában a mozgáskorlátozott, megkésett beszédfejlődésű és enyhe értelmi fogyatékos gyerekeket integrálnak ép társaik között. A hosszú évek során az itt dolgozók elmondhatják hogy munkájuk sikeres, mivel a sajátos nevelési igényű és az ép gyerekek is megkapják a fejlődésükhöz szükséges feltételeket, úgy hogy egyek sem sérül a másik kárára.

Mindenki maga dönti el, hogy áll ehhez a kérdéshez és hogy akarja elindítani az életben a gyerekét, de véleményem szerint fontos hogy a következő nemzedék tanulja meg segíteni, és együtt élni a „sérült” embertársaikkal, előítélet mentesen.