A karácsony a szeretet ünnepe, a karácsonyfát a Jézuska hozza és angyalkák díszítik, a mákos beigli a gazdagságot jelképezi, és még sorolhatnánk. Legnagyobb ünnepünkhöz számos hagyomány, hiedelem, babona és rege kapcsolódik. Van, amelyiknek ismerjük múltját és jelenét, van, amelyiknek nem, és vannak olyanok, melyeken elcsodálkozunk, megdöbbenünk, elmosolyodunk. Most néhány olyan népi hiedelmet gyűjtöttünk egy csokorba, melyek a mai köztudatban talán már egyáltalán nincsenek jelen.

A karácsonyi asztalhoz több babona is köthető; egyik ilyen a morzsáknak tulajdonít mágikus jelentőséget. Míg egyes tájegységeken a karácsonyról összesöpört morzsa a néphit szerint megóvja a baromfiakat a betegségtől, máshol a kézzel való asztaltakarítás szegénységet okoz. A morzsák gyűjtésének jelentősége hatalmas volt, hiszen ezt később például a gyógyításban alkalmazták: a karácsonyi morzsát elégették, füstjét pedig a beteg embernek kellett belélegezni. Arról nincs adat, hogy az esetek hány százalékában volt hatásos ez a gyógymód, mindenesetre ma már más módszerekhez folyamodnak az emberek…

Még ha a hagyományos ünnepi ételek (beigli, alma, mák, dió, fokhagyma stb.) és egyéb asztalra rakott kellékek (gyertya, fenyőág, búza) babonájától el is tekintünk, az asztalhoz köthető hiedelmeknek korántsincs vége! A néphit szerint csakis olyan asztalterítőn fogyaszthatják el a szenteste vacsoráját, mely teljesen új, korábban még sosem használták. Az ünnepek elmúltával ez úgynevezett sütőabroszként funkcionált, melyet egész évben alkalmaztak, hogy a kenyér és kalács ez alatt jobban keljen. Nem akarjuk szerteoszlatni a terítő babonáját, de feltételezéseink szerint a tésztakelés mértékében a kovász minősége is nagy szerepet játszik…

Természetesen nincs valamirevaló ünnep szerelmi mágiák és babonák nélkül, és a sorból a karácsony és az advent időszaka sem maradhat ki. December 21-én, azaz Hitetlen Tamás napján, azon túl, hogy a legalkalmasabb nap a disznóvágásra, a lányok megálmodhatják kérőik nevét is, de csakis akkor, ha előzőleg vállukkal megrázzák a kerítést. Ezzel nemcsak az álomkép jelenik meg szemük előtt éjjel, de azt is megtudhatják, merről jön majd a jóember a házhoz: amerről a kerítésrázásra a kutyák ugatnak.

A szerelmi jóslatok szerint, ha az éjféli misére való harangozáskor az eladósorban lévő lány a szobába befelé söpör, majd szépen megteríti az asztalt és háromszor mezítláb megkerüli a házat, a szoba ablakán benézve megláthatja jövendőbelijét. Az ünnepek után majd égetett morzsával kikúrálják a felfázásból…

A babonák, hiedelmek valóságtartalmát sokan, sokszor megkérdőjelezték, de tény, hogy őseink valóban hittek a mágikus erőkben, a megmagyarázhatatlan összefüggésekben, többet ezekből még napjainkban is kitartóan alkalmaznak. Mi nem hiszünk senkinek, kipróbáljuk és jövő évben visszatérünk a bizonyítékokkal!