Ez a szerelem paradoxona, amely még alapvetően a kapcsolat ideje alatt lép fel, de határozott előszele a többszöri csapdába esésnek. A szerelem paradoxona a románc azon időszaka, amikor az egyik fél elkezd kevesebb érdeklődést tanúsítani a másik iránt. Ez 45%-ban a pár férfi részét jelenti, ilyenkor a nő (aki az esetek 36 %-ban kezd kevesebbet „feccölni” a kapcsolatba, a maradék esetben ez kölcsönös) ösztönösen bekapcsolja a baj van üzemmódot, és elkezd küzdeni a másikért. Ezzel csak tetézi a gondokat, ugyanis így még jobban elijeszti a már amúgy is őrlődő partnert. Olyan ez, mintha az ellentétes pólusú mágnesben az egyik oldalt átmágneseznénk, így két azonos töltésünk lesz: amint megindulsz felé, az hátrébb húzódik. Tiszta fizika (vagy ha úgy tetszik ez az emberi biokémia…)

De hogyan jön ebből, hogy mindig ugyanazt a típust „fogjuk ki”? Egyrészt úgy, hogy nem csak véletlenül fogjuk ki az illetőt, hanem mi választjuk. Még ha tudat alatt is, egy ilyen passion paradox által bevégeztetett kapcsolat után önkénytelenül is bennünk marad egy kudarc élmény, amit később úgy próbálunk feldolgozni, hogy törekszünk kiköszörülni a csorbát. Ahhoz azonban, hogy rendbe tudjuk hozni egónk ezen részét, találnunk kell egy olyan partnert, aki ugyanolyan problémás személyiségjegyekkel rendelkezik, mint az előző. És itt ugrik a majom a vízbe. Megkeresed azt, akiben megvannak azok a hibák, mint a volt párodban, hogy rendbe hozhasd azt a hibát, amit bár nagyon szerettél volna, előzőleg nem sikerült.

Megoldásként nincs mese, fel kell dolgozni a sérelmeket. A XXI-ik század sajátossága, hogy mindent jó mélyen eltemetünk magunkba, hiszen aki kimutatja, hogy valami fáj, az egyben gyenge, sebezhető és nem „trendi”. Ez rövid távon – be kell ismerjük – így is van, de hosszú távon sokkal nagyobb bajokat képes előidézni. A sok be nem fejezett, le nem zárt, fel nem dolgozott kapcsolat és csalódás olyan mélységekben, amiről nem is tudunk, hogy létezik (nevezzük tudatalattinak), keményen kikezdi személyiségünket és lelki egységünket.

Nyilván a legjobb megoldás a pszichológus volna, ami Magyarországon még sokakban visszatetszést kelt, ám Amerikában már rájöttek arra, hogy a lelki egészség legalább olyan fontos, mint a testi. (Sőt! Sok fizikai nyavaját pont a szellemünk ragyái indítanak hódító útjukra!) Ez azonban drága mulatság, aki nem engedheti meg magának ezt a luxust, megpróbálja a klasszikus fizikai „leadást”. Egy jó futás a parkban vagy a Margitszigeten nem kerül semmibe, ellenben rengeteg stressztől és felesleges dühtől szabadíthat meg. A tánc köztudomásúlag rengeteg endorfint szabadít fel, így hát menj el bulizni! Azt pedig minden Donna tudja, hogy milyen sokat segíthet egy átanalizált este a barátnőkkel…

Meglásd, ha sikeresen túl tudsz jutni mumusként létező exeiden, új, tiszta lappal és tiszta lélekkel megtalálod majd azt a pasit, akit neked szánt az ég, és fent tudják mi a jó neked. Valószínűleg nem az, aki megbántott, becsapott és átvert. Ezek az intermezzók csak arra szükségeltetnek, hogy értékelni tudd azt a teljesen más embert, aki végül majd a Te herceged lesz!