A gyülekezés alapvető emberi jog, melyet a Magyar Köztársaság alkotmánya véd. Mint ilyen, bárki szabadon gyakorolhatja, sem az államnak, sem másnak nem áll jogában ezt megakadályozni, mondja ki a törvény. Mi pedig gyakoroljuk is, egyre többen és többször. De vajon van értelme?

Április 9-én a fővárosban óriás méretű demonstráció zajlott, mivel sokan érezték úgy, hogy nem hallgatnak tovább. Emberek ezrei vonultak ki a Hősök terére, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek, hogy jelezzék a hatalom felé, vélt vagy valós sérelmeik orvoslása már nem tűr halasztást. Hogy a tömegek megjelenésével alátámasztott, hangosan kimondott szavak megértő fülekre találnak-e, azt egyelőre nem tudni, de nem is a mi dolgunk firtatni. Inkább körbekérdeztünk a szerkesztőségben és ismeretségi körben egyaránt, hogy képet kapjunk arról, ki hogy áll a tüntetésekhez?

Van olyan ügy, ami miatt kimennél az utcára tüntetni?

Anna (26) azt mondja, nem elég bátor az ilyesmihez. „Környezetvédelmi, emberjogi ügyek mellé szívesen adom a nevem és akár a munkám, időm... itthon viszont nincs kultúrája a tüntetéseknek.” – érvel. „Az erőszakot ki nem állhatom. Úgy gondolom, hogy másfajta tüntetéssel sokkal többet lehet elérni bármely ügy érdekében.”

Orsi (32) többedmagával együtt teljesen elutasító a hasonló megmozdulásokkal szemben, ennek okaként viszont egész mást hoz fel, mint az erőszak jelenléte: „Semmiért sem mennék ki tüntetni, mert nem látom értelmét. Gondoljunk csak utána: volt az országban '56 óta egyetlen tüntetés is, aminek bármi eredménye lett?” Anita (31) és József (26) is teljesen egyetértenek ebben, nincs semmi, ami az utcára vinné őket, mondják.

Brigi (27) nem így gondolja: „A politika sohasem vinne az utcára tüntetni, esetleg csak akkor, ha tényleg nagyon nagy elnyomásban, elkeseredettségben, rossz körülmények között kellene élnünk (lásd pl. Líbia). Ami talán mégis mozgósítani tudna, az valami olyan ügy, ami közvetlenül érinti, veszélyezteti a gyerekemet, családomat. Akkor anyaoroszlánként küzdenék!”

Kata (42) sem az a „tüntetős fajta”, ahogy ő fogalmaz, bár nagyon is harcias természetű, így ha arról lenne szó, nem félne utcára vonulni. Abban ő is egyetért, hogy hiába fárasztjuk magunkat transzparensek gyártásával, a politikába nem szólhatunk bele ilyenformán. Ám van valami, amiért mégis utcára vonulna: ha úgy érezné, a magyarságtudatot kell erősíteni és védeni.

Zsuzsi (24) egyetemistaként járt tüntetésekre, ha úgy érezte, őt is érinti az ügy, melyért ki kell állni, ma már nem biztos, hogy menne. „Bevallom őszintén, azért szerettem ezeket a rendezvényeket, mert megfogott az összetartozás érzése, hogy közösen kiállunk egy célért. De az ember minél többet foglalkozik a közélettel, annál kiábrándultabb. Egy idő után pedig tüntetni sem megy többet.”

Te kivel értesz egyet? Van olyan ügy, amiért utcára vonulnál?

Van véleményed? Érdekel egy téma, amiről még nem volt itt szó? El akarod mondani? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz és mesélj, kérdezz!