A globalizáció és a felgyorsult világ elleni küzdelem szinte lehetetlen küldetésnek hangzik, mégis vannak, kik árral szemben úszva megpróbálják felfedezni, megtartani azokat az értékeket, melyek élhetőbb és nyugodtabb környezetet teremtenek.
Tizenegy éve, 1999 októberében három kis olasz városból indult el hódító útjára a Cittaslow mozgalom, melyet elsődlegesen azért alapítottak, hogy megpróbálják felvenni a küzdelmet a globalizációval és a felgyorsult világgal. Céljuk, hogy megteremtsék, illetve megtartsák azokat az egy adott városra jellemző értékeket és jellegzetességeket, melyekre büszkék lehetnek a lakosok.
A globalizáció egyrészről hasznos, hiszen teret enged az értékek cserélődésének, mozgásának, de a városok egyediségét teljesen eltünteti. Olyan áltagmodellek megvalósulását kívánja, melyek ezeket az értékeket teljesen lerombolják – árulta el Hódmezővásárhelyen tartott előadásában Varga Anikó, a mozgalom egyik projektmenedzsere.
A Cittaslow egy olasz és egy angol szó kombinációja, mely nyugodt és élhető várost jelent, tagjait is ennek megfelelően, szigorú feltételrendszer teljesítését követően választják. A mozgalom megalapítása óta 150 várossal bővült, mintegy negyven országból, Magyarországon mindössze egy város felelt meg az elvárásoknak, Hódmezővásárhely 2010 novemberében vált hivatalosan is nyugodt és élhető várossá.
A lassú város mozgalomhoz való csatlakozáskor egy a Cittaslow elnöksége által kidolgozott 55 pontos feltételrendszernek kell megfelelni. Csak azok a városok nyerhetnek tagságot, melyeknek lakossága nem haladja meg az ötvenezer főt, továbbá ha maradéktalanul eleget tesznek a követelményeknek. A feltételrendszer alapján bátorítani kell a helyi termékek előállítását, a tradíciók megőrzését, a közlekedési és környezeti terhelés mérséklését, és támogatni egy olyan környezet kialakítását, ahol a lakosok biztonságban és egészségesen élhetnek.
A városnak új környezetpolitikát kell kialakítaniuk, mely a város sajátosságait megtartja, fejleszti, továbbá azon technológiákat népszerűsíti, melyek célja a városi környezet minőségének fejlesztése, a hagyományos, természetes eljárással készült termékek előállításának ösztönzése, a kultúrában és hagyományokban gyökerező termelési formák megóvása, ezzel együtt a helyi kistermelők, gazdálkodók és kézművesek támogatása – ismertette a konferencián a projektmenedzser. Varga Anikó a feltételek ismertetése során kihangsúlyozta, hogy igen fontos szerepe van a mozgalomban annak is, hogy a helyi lakosokban tudatosuljon, miért hasznos és fontos a szervezethez való csatlakozás, illetve annak a lehetősége, hogy kiegyensúlyozottabb és egészségesebb élethez teret és segítséget kapjanak.
Magyarországon egyelőre még gyökeres változtatások szükségesek ahhoz, hogy az emberek többsége elfogadja és megértse a kezdeményezés lényegét, bár egyre több pozitív példát tapasztalnak a szakértők. Fontos lenne, hogy már gyermekek mindennapjaiba beleivódjon az elv, miszerint „ez a hely nem csak egy város, ahol élsz, hanem az otthonod.”
