A Naptól számított negyedik bolygó. Az első azok közül, amelyik a Földnél távolabb van, ezért nevezzük az első külső bolygónak is. A Nap körül 322 nap alatt tesz meg egy teljes kört. Az állatövi jegyekben, azaz az Ekliptikán hozzávetőleg 2 év alatt tesz meg egy kört.
Pályáján egyenetlenül halad, hátráló mozgása miatt hosszú ideig tartózkodik egy jegyben, akárcsak a lassú bolygók. Közepes naptávolsága 228 millió km, azaz 1, 524 csillagászati egység. Tengely forgása 24 óra 37 perc, vagyis a Marson egy nap majdnem azonos a földi nappal.
Földtől való távolsága szélsőséges arányokat mutat. Míg a legkisebb távolság 57 km millió km, a legnagyobb 400 millió km.
Két Holdja van a Phobos, a belső Hold, és a Deimos, a távolabbi. A Phobos a Marsot 7, 65 óra alatt kerüli meg, a Deimos 30,3 óra alatt. Mindkettő rendkívül kicsi, szabálytalan alakzatot mutat. E Holdakat 1877-ben Asaph Hall, a washingtoni US Naval Observatory távcsövein keresztül figyelte meg, és fedezte fel.
Nem is olyan régen, 10-13 éve számtalan ember tanulmányozta a „Mars csatornákat”, a kis zöld emberkéket. E terület megszállott kutatója volt Percival Lowell, a Flagstaff-i obszervatórium megalapítója. A csillagvizsgáló, egy Mars dombra épült, kutatásai a Plútó (az asztrológia tanai szerint a Mars felsőbb oktávja), felfedezéséhez vezetett.
Az 1960-as évekig sok sci-fi írónak adott témát a Marson való emberszerű élet.
H. G. Wells maga is Lowell hatása alatt állt, a Világok háborúja c. könyvet a marslakók támadásáról írta. Évtizedek múlva, New Yorkban nagy pánikot keltett, amikor a könyvből írt rádiójátékot a hallgatók félreértették, és azt hitték megkezdődött a marslakók Föld elleni támadása.
Ma már azt feltételezik a tudósok, hogy a Marson legfeljebb igen alacsony rendű élet lehetséges.
Dr. Janák Lajos megfigyelései nyomán...
A következő részekben, a jövő év előrejelzéseiről olvashattok.
