1500 kalóriájú diéta esetén mintegy 120 g szénhidrátot, 600 kalória esetén 40 g szénhidrátot tartalmaz a diéta.

Az említett 400 kalóriájú változat csak kivételes esetekben tartható, szigorú ellenőrzés mellett. Tekintettel arra, hogy 1500 kalória alatt a táplálékok már nem tartalmaznak elegendő vitaminokat, illetve ásványi sókat, sőt egyes esetekben fehérjét sem, célszerű a diéták összeállításakor egyrészt külön megadni a fehérjeértéket, másrészt vitamint és ásványi sókat tartalmazó készítményeket alkalmazni.

800 kalória alatt a diéta bevezetését követően nemcsak a test zsírszövetei csökkennek, hanem fehérjét is veszít a szervezet, vagyis az úgynevezett lean body mass (LBM) is csökken. Ennek a kivédése lehetséges a minimális fehérjeszükséglet biztosításával, így az LMB veszteség beavatkozás nélkül is mérséklődik, és racionálisan összeállított kalóriaszegény diéta esetén mintegy 10-14 nap múlva megszűnik.

A kalóriaszegény diéták alkalmazása során bizonyos fokig tervezni lehet a testsúlyt, csökkenést: 1 kg testsúly elvesztése 7000 kalória elvonásával érhető el. Eszerint előre meghatározható a testsúlycsökkenés üteme. Attól függően kell kialakítani a diétát, – a napi kalóriacsökkentés mértékét –, hogy milyen tempóban kívánjuk a fogyást elérni, pl. ha az elhízott a számára szükséges optimális kalóriaértéknél 1000 kalóriával kevesebbet fogyaszt naponta, akkor egy hét alatt várhatóan 1 kg-ot fog csökkenni a testsúlya.

A kalóriaszegény diéta bevezetését követően időben rohamosabb a testsúlycsökkenés, ennek oka a kezdetben fokozott folyadékvesztés, hosszasan alkalmazott kalóriaszegény diéta a későbbiekben kisebb mértékű testsúlycsökkenést eredményez, átlagosan azonban az 1kg=7000 kalória egyenérték elfogadható.

A fogyókúra első három napján átlagosan 2600 kalória csökkenés eredményez 1 kg testsúlycsökkenést, a 11. és 13. nap között 7000 kalória, és a 22-24. nap között 8700 kalória felel meg l kg testsúlynak.

A folytatásban alap diétatípusokról olvashattok.

Kapcsolódó anyagok:

$$2439$$

$$224$$

$$125$$