Az eredetileg zsidó ünnep, a pészah az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.

Az Ótestamentum szerint ekkor az Egyiptomot ért tíz csapás közül utolsóként lecsapott a Halál Angyala, és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték az ajtókat, így a Halál Angyala őket nem bántotta. Jézus halála is az áldozatot hordozza magában, hiszen ezzel váltotta meg az emberiséget. Jézus az utolsó vacsorát (a zsidó pészah ünnepén) tanítványai körében töltötte, mely éjszakán Júdás elárulta. (Csókkal jelezte a római katonáknak, hogy az apostolok közül melyik Jézus.) A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés.

A világ minden táján ünnepelnek húsvétkor, még a nem keresztények is. Ősidők óta a világ minden táján megünnepelték a tavaszt, a természet újjászületését. Az újjászületés szimbóluma a tojás, mivel az új élet kezdetét jelképezi. Már az ókori Babilonban és Egyiptomban is használtak tavasz ünnepén festett tojásokat templomaik díszítésére.

Több európai nyelven Östre istennő nevével jelzik a húsvétot. Húsvétkor az istennőt szimbolizálja a tojás és nyúl. Németországban kezdték el a húsvéti ünnepekhez kapcsolni, és tőlük terjedtek el az 1800-as években az egész világra. Németországban a húsvét idején gyöngytyúk (Haselhuhn) ajándékozása volt szokásban. Ennek a nevét rövidítették Halsra, amit az évszázadok során összemostak a nyúl (Hase) kifejezéssel. (A nyúl a termékenység megtestesítője.) Innen eredeztethető a „nyúl tojta tojás”. (Germán nyelvterületen Ostera istennő nevéből ered az Oster elnevezés és így maradt meg. Oster istennő a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt.) A húsvét magyar neve azt jelenti, hogy a hívők a 40 napos böjt után (utalás Jézus negyvennapi sivatagi tartózkodására) húst vesznek magukhoz. Mivel a húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, számos más szimbólum is kötődik hozzá: húsvét vasárnap például a feltámadás napja és a hagyomány szerint ilyenkor bárányt fogyasztanak. A bárány az áldozat, a szolgaság szimbóluma. Az áldozati bárány Jézus halálát szimbolizálja. Innen az Isten báránya kifejezés is. Magyarországon az utóbbi időben csökkent a sültbárány fogyasztása, mára teljesen kiszorította és felváltotta a gazdagságot és az életet jelentő sonka. A húsvét hétfő a magyar népszokásban a locsolkodás napja. A tiszta víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja (a polgárosodás folyamán ezt felváltotta a kölnivíz). A bibliai eredet szerint a locsolás alapja, hogy a Krisztus sírját őrző katonák vízsugárral tartották távol a feltámadás hírére odasereglett asszonyokat.

A húsvéti tojás nemcsak a születés, de a családi összetartozás jelképe is egyben. A családtagoknak együtt kell elfogyasztani a húsvéti tojást, ha valamikor szétszóródnak, elválnak, a húsvéti ételek segítenek, hogy hazataláljanak. A húsvét mindig is a feltámadás, újjászületés és a remény ünnepe lesz. - Szűcs Ágnes -