Sajnos a magyar nyelvet mindösszesen 15-20 millióan értik és tapasztalatom szerint egy „magára valamit adó magyar” legkésőbb Hegyeshalom mezsgyéje után már törni kezdi a magyart, így nehéz megítélni tulajdonképpen hányan is beszélik nyelvünket. Nem tudni miért, de egy magyar külföldön magyarul általában suttogva képes beszélni, míg a német, szerb, stb. jelenlétét távolságból is lehet érzékelni. Ha a világ nem hajlandó magyarul megtanulni, nekünk kell megtanulni a világnyelveket. Azt megindokolni, hogy valamit miért nem, mindannyiunk napi gyakorlata, de nézzünk néhány jellemző példát! Ezek szigorúan az én tapasztalataim, lehet más indokokat is fel tud magának mutatni, de lássunk néhányat;
1, „Én nem tudok megtanulni egy nyelvet sem. „ Nos, hacsak ezt nem valamilyen erő hatásával közli valaki, vagy értelmetlen mutogatások útján enged következtetni, akkor ez az állítás nem igaz, mert magyarul, a világ egyik legbonyolultabb nyelvén sikerült megtanulnia. Lehet, hogy nem szépen kommunikál, lehet nem képes elolvasni egy bonyolultabb írást, mint egy rendőri jelentés, vagy egy Blikk-cikk, de kommunikál.
2, „Nincs nyelvérzékem, még az iskolában sem tanultam meg oroszul.” A nyelvérzék nem mindenható, annyit jelent, hogy valaki fogékonyabb egy nyelvre, míg a másik kevésbé. Az egyik hamar megtanul, a másiknak dolgozni kell ezért. Az iskolai nyelvtanítás. Szegény tanárok, akiknek az a feladatuk, hogy egy magyarnál lényegesen egyszerűbb nyelvet 4-6 év alatt megtanítsák. Ki emlékszik még a nyikto nyet szuszvujeten túlmutató orosz mondatra, ugye nem sokra. A mi iskolai nyelvoktatásunk nagyon nyelvtan-orientált és általában semmi köze a beszélt nyelvhez. Életre szóló élményt jelentett számomra, amikor kinyitottam az orosz nyelvkönyvet és abban orosz katonák masíroztak és a Központi Bizottság éves jelentését kellett volna lefordítani… Egy bukott rendszerről vagy jót, vagy semmit, de az első kép nem nagyon ösztönzött lelkileg arra, hogy elolvashassuk Tatjána levelét eredetiben, a második meg nem a beszélt nyelvről szólt. Ismerősöm arra panaszkodott, hogy hét évi nyelvtanulás után képtelen volt Moszkvában ott leszállni a metróról, ahol akart, mert mire kisilabizálhatta volna azokat a betűket…. már be is csukódott az ajtó. Nem az orosz, német, angol nyelv tehet arról, hogy nem mutathatta meg a szépségeit, hanem a nyelvoktatás.
3, „Nem tudom kiejteni a szavakat, nem tudom elolvasni a mondatot” Ezt általában az angol terhére írják és van is benne valami nehézség, de, nem sok. Lehetetlen megmondani pontosan hány dialektus van az angolban, létezik olyan angol, ami a mi kiejtésünkhöz közel áll. Van olyan nyelvjárás, ami összesen 50 szót használ. Az 1800-as évek második felében Észak Amerikában szavaztak arról, hogy mi legyen a hivatalos nyelv, mégpedig a német, vagy az angol. Tudjuk, az angol győzött, gaz kis különbséggel, ugyanis a németek ragaszkodtak a pontos nyelvtanhoz és a szabados kiejtéshez, az angolok pedig azt vallották, mindegy milyen angol, mindegy hogy mondja, csak beszélje, csak mondja.
4, „Nem merem kimondani a szavakat”. A felnőttekben van egy gátlás, ami a legtöbb embert megakadályozza abban, hogy ki merje mondani a szavakat, mondatot mondjon olyan nyelven, ami neki idegen. Ezt le kell győzni. Általában be szokott válni egy-két sör, de senki ne vegye magnóra azt amit akkor mond…
- Dr. Honthy Gábor -
