Az agykutatással foglalkozó szakemberek legújabb felfedezései megkérdőjeleznek néhány korábbi elméletet – s ezek az új kutatási eredmények már sokkal optimistábbak és biztatóbbak, mint a korábbiak voltak. Régebben úgy vélték, hogy az idegsejtek életünk során csak pusztulnak, s a kihalt sejtek helyébe nem keletkeznek újjak. A mai álláspont szerint a felnőtt ember agya képes regenerálódni, új agysejteket alkotni, és ha idegrendszerünk valamelyik területe megsérül, akkor egy másik terület átveheti annak a szerepét.

Megdőlni látszik az a közhely is, hogy az évek előrehaladtával mindenki szükségszerűen szenilissé válik. A számok, az adatok is ellentmondanak ennek, hiszen a 65 évesnél idősebb embereknek mindössze 15 százaléka szenved valamilyen öregkori elmegyengeségben, például Alzheimer kórban, a legtöbb ember ép aggyal és gondolkodással éri meg időskorát.

Természetesen gondolkodásunk, memóriánk változik korunkkal együtt – ez ellen nem tehetünk semmit. Idősebb korban az emberek már lassabban tanulnak, nehezebben jegyzik meg és elevenítik fel az új információkat. Egy-egy bonyolultabb memóriafeladat megoldása – például a nyelvtanulás –, a fiatalok számára egyszerű, de ez a képességünk 50 éves korunk tájékán már jelentősen csökken. Szintén romlik agyunk azon tulajdonsága, hogy a friss és régi információk között pillanatok alatt rendet tudjunk teremteni – vagyis a gondolkodásunk gyorsasága. Már egy harmincas éveiben járó felnőtt gondolkodása is jóval lassabb, mint egy középiskolás kamaszé, egy hatvanévesé pedig kifejezetten „személyvonat” a 16 évesek „expresszéhez” képest.

Mégis, agyunk állapotát és frissességét nem csupán életkorunk határozza meg, hanem nagyban függ életmódunktól is. Egy nő, aki rendszeresen edzi testét, megfelelően táplálkozik, szellemi munkával állandó munkára kényszeríti agyát, az jobban megőrzi gyors észjárását és emlékezőképességét, mint azonos korú társa, aki számára a legkedvesebb időtöltés a hamburger majszolása a tévé előtt. Dr. Michael Roizen, a témával foglalkozó kutatók egyike szerint, ha semmit nem teszünk annak érdekében, hogy megőrizhessük agyunk fiatalságát, akkor a mentális képességeket felmérő teszten elért eredményeink 5 százalékot esnek minden évtizedben. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos intelligenciájú ember értelmi adottsága, memóriája 40 éves korára körülbelül 15, 60 éves korára 35, 80 éves korára pedig már 55 százalékkal csökkenhet!

Ezt előzhetjük meg azzal, hogy idegrendszerünket megpróbáljuk ugyanúgy karbantartani, mint testünket. Ehhez mindenek előtt ügyelnünk kell a helyes táplálkozásra, ha szükséges, változtatni kell életmódunkon, és memóriánk tökéletesítése érdekében különböző gyakorlatokat is végezhetünk.

Kapcsolódó anyagok:

$$535$$