Mit kezdene olyan szavakkal ő, mint a reci, a tali, és még ki tudja milyen bariságokkal, amit arinak tartanak a mindennapokban, de ezek olyan számban fordulnak elő már, hogy a lap kevés ahhoz, hogy felsorolhassuk. Petőfi Sándor is kardot rántana néhány hirdetés hallatán, mikor valamit királyságnak minősítenek, igaz puhítandó a dolog, a következő hirdetésben már sirályság ugyanaz. Persze mindez a királyi tv-ben.

Nem komoly ember már az sem, és természetesen semmirekellő, focihoz mit sem értő az az ember, aki olyanokat mer mondani, hogy lövés, vagy rúgás, mert rátartiak kísérletről beszélnek. A helyzet szó csak a póri, alvilági nép nyelvén él még, mert az természetesen szituáció. Akkor dőltem hátra a fotelban elaléltan a gyönyörtől, amikor a következő mondatot kellett megfejtenem: „A labdarúgó rögzített szituációban nem reagálta le megfelelően a szituációt és így sikertelen lett a kísérlete.” Egy ideig komolyan beígértem egy korsó sört, aki elsőre meg hibátlanul tudta fejteni a mondat értelmét…

A nyelvrontás következő fázisa számomra az volt, amikor tudatosult bennem, hogy a magyarban nincs már olyan alpári szó, mint a van, bír, stb., hanem e helyett korlátlanul használandó a rendelkezik szó. A magántulajdon korlátlan rendelkezési jogának határtalan kiterjesztését jelentik be az olyan mondatok, mint : „A ház négy ablakkal és két bejárattal rendelkezik.” A ház hogyan rendelkezik valamivel – azóta sem értem. A mondatot a Tv-ben halottam, azóta is öröm tölti el a szívem, itt a Kánaán…

Az egyik multiban láttam valakinek a hátára írva, hogy polcmenedzser… nem tudom mi, de rakodómunkásnak láttam.

Tudom, nem soroltam fel minden elképzelhetőt itt, a Donnán hozzá tudnának tenni még 20 oldalt. Na, akkor szia, arik vagytok mind….

Honthy  Gábor