Az elhagyott asszonyka dühe érthető, senki nem szereti, ha fiatalabb, vonzóbb nőre cserélik le. Még akkor sem, ha tudja jól a lelke mélyén, hogy a rossz házasságról legalább felerészben ő tehet, és bizony, ha igyekezett volna, megmenthette volna ezt a kapcsolatot. De dühönghet, panaszkodhat, hiszen van kinek: igen sok nő jár így. Olyan, mintha járvány söpörne végig a negyvenes férfiak körében, betöltve a negyedik ikszet hirtelen szerető és új élet után néznek.

A megoldások persze sokfélék. Vannak, akik csak álmodoznak, plátói szerelmet táplálnak a szívükben, de vagy mert félnek, vagy pedig a házasság fontosságáról vallott nézeteik miatt nem tesznek semmit. De az ő lelkük sem nyugodt ebben az időszakban. Vannak férjek, akik rövidebb kapcsolatokba bocsátkoznak, kalandoznak, de vigyáznak a családra, nem akarnak az életükön változtatni.

A legtöbben azonban komolyan megégetik magukat: valóban szerelmesek lesznek. Ilyenkor már csak a meglévő házasság erőssége dönt: van, aki szeretőt tart évekig, mások viszont felrúgnak mindent, és új életet kezdenek szerelmükkel.

De miért lángol fel a szerelem ilyen sok esetben a negyvenes férfiak körében?

A szerelemmel foglalkozó pszichológusok szerint többfajta szerelem is létezik, és életünk során több-kevesebb szerencsével végigéljük ezeket. Az első az ovis szerelem, majd jön a serdülők rajongása, aztán az ifjúkori, igazi nagy szerelem. Ez utóbbi esetében már elég érettek a felek ahhoz, hogy komoly kapcsolatot alakítsanak ki testileg, lelkileg egyaránt. Általában ezeknek a szerelmeknek a vége a házasság.

Igen ám, de az élet halad tovább. Lassan rendeződik az ifjú pár élete, megszületnek a gyerekek, felépül a ház, van munka. Szorgos, komoly időszak ez, ám 5-10 év elteltével – amikor már nem kell annyira hajtani –, kicsit unalmassá is válik. Lassan, évek alatt fogalmazódik meg a férfiban az, hogy ő még egy fiatal, lelkes ember, olyan, mintha húszéves lenne – és ehhez képest a valóság az, hogy évek óta semmi nem történik vele.

S közben a szerelemhormon is termelődni kezd – ez a hormon felelős a szerelem érzéséért, és állítólag 8-10 évente kezd felszaporodni a szervezetben. A test és a megunt élet ugyanazt követeli: légy férfi! És a férj szerelmes lesz…

Az egyetlen megoldás ez ellen az lenne, ha ilyen esetben az illető saját feleségébe tudna újra beleszeretni – mert bizony ilyen is van. Az ilyen házaspárra szokás mondani, hogy egymásnak teremtette őket az ég, de a valóság az, hogy sok-sok munka fekszik abban, hogy kitartóan tudják egymást szeretni. Sok odafigyelés, beszélgetés, empátia, valódi törődés.

És végül egy dolgot ne feledjünk el: mindez a nőkre is igaz! Náluk is fellángol a szerelem időről időre, ők is unhatják sablonos életüket, legfeljebb a család összetartása és a gyereknevelés sokszor elnyomja ezeket az érzéseket, ők nehezebben rúgnak fel egy házasságot egy új, szebb kapcsolat reményében. És ők is „visszaszerethetnek” férjükbe, ha megkapják azt a figyelmet, amire vágynak.