Amikor Szent Istvánra emlékezünk, a magyar nép több, mint ezer éves múltjára is visszatekintünk. Azokra az évekre, amikor István király az államiság alapjait lerakva egységes nemzetté kovácsolta az addig törzsszövetségekben élő magyarokat, tanításaival, rendelkezéseivel irányt mutatva az ország akkori és jövőbeni lakosainak egyaránt. István az országát – elsőként a világon –, Szűz Mária oltalmába ajánlotta, és kérte a Magyarok Nagyasszonyát, hogy mindig segítségére legyen népének. Szentté avatását utóda, László király rendelte el, mely 1083. augusztus 20-án volt Székesfehérvárott, így állítva méltó példát nemzetünk lakosai elé.

Szent István kultusza már a középkortól erősen élt a köztudatban, nem csak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében is. A török hódoltság idején „jelentőségét” vesztette, de a 18-19. századra ismét feléledt a hagyomány. A jeles nap, az István-napi katolikus ünnepi körmenetből nőtte ki magát, amit kezdetben Székesfehérvárott, majd Budán tartottak meg és ma is szerves része augusztus 20-nak. 

Az ünnepség elemei közül az új kenyér ünnepének és az aratóünnepségnek a története a középkorig nyúlik vissza, igazi ősi magyar szokásként. Az aratást befejezve a paraszt emberek mulatságot rendeztek, búzából, mezei virágokból aratókoszorút kötöttek, és díszes menetben a földesuruk elé vitték, az új, friss kenyeret pedig a templomba, ahol megszenteltették. Az évszázadok során ez a hagyomány halványulni látszott, de a 19. század végén újra felélesztették, majd az „első” nagy kenyér ünnepet 1937-ben rendezték meg Szegeden.

Augusztus 20-a elmaradhatatlan része volt és ma is az, a tűzijáték, amit szinte minden ember – kicsi és nagy egyaránt – a legjobban vár a nap végén. Tűzijátékot már Kr.e. 960-tól rendeztek – ám ekkor még csak a Távol-Keleten ismerték. Magyarországon az első pompás színáradatot Mátyás király és Beatrix házasságkötésére lőtték fel 1476-ban, és a legközelebbi alkalom Buda várának visszavételekor, 1686-ban volt. Az államalapítás napi tűzijáték csak 1927-től vált megszokottá, az ünnepi hangulat elengedhetetlen részévé.

István király napja a 20. században folyamatos „átalakításon” ment keresztül, de mai formáját ennek a folytonos változásnak és újításnak köszönheti. Így például minden évben, megrendezik ezen a napon a tisztavatást a Kossuth téren, az ünnepélyes őrségváltást, a vízi-és légi parádét a Duna fölött, a Szent Jobb körmenetet, amikor is István szent jobbját, melyeknek csodákat tulajdonítottak „bemutatják” a nagyközönség számára is, vagy a kitüntetéseket is nemzetünk ünnepnapján adják át. Emellett országszerte programokat szerveznek, melyekből a népi hagyományok ápolása és bemutatása sem maradhat ki.

Kapcsolódó anyagok:

$$1088$$

Képek forrása: flickr.com