A téli időszakban növekszik a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek iránti igényünk. Testünk immunrendszerének igénybevétele nagyobb, mint máskor. Ezért nagyobb mennyiségben van szükségünk a vitálanyagok pótlására. A csírák és a rügyek erősebb tápanyagokkal rendelkeznek, mint a közönséges zöldségfélék. Ezeket a természetes táplálékokat nagyobb megerőltetés nélkül magunk is elő tudjuk állítani.

A magok csíráztatása nem a reform-táplálkozás modern találmánya. Az emberek ezt nagyon régóta ismerik.

Kínában már kerek 5000 évvel ezelőtt fogyasztották az emberek csíra formájában a szójababot. Számtalan történet származik ez elmúlt időkből, amelyekben a csírák éhhaláltól mentettek meg embereket. Él egy legenda hajótöröttekről a Jangce-Kiangról, akiknek csak egy zsák nedves, romlott magjuk volt. Amikor ezek kicsíráztak, különleges értékű tápanyaghoz jutottak.

Érdekes, hogy a csírákat és rügyeket rendkívül magasra értékelik a csernobili atomkatasztrófa óta. Ahol fertőzött volt a talaj, hónapokon át nem volt szabad friss zöldséget enni. Nagy hasznát vették a csíráztató dobozoknak.

Mai, környezeti szennyezésekkel teli világunkban a csírák és a rügyek jelentik talán a legtisztább zöldségeket, melyek vitaminokhoz juttathatnak bennünket.

Miért annyira értékesek ezek? Miért van bennük annyi intenzív hatóanyag?

A magyarázat logikus: az igen apró magvakban sok erő és energia szunnyad, és várják a napot, amikor új élet fakadhat belőlük. Itt egy új növény kifejlődésének előkészületei folynak. Ehhez minden tartalékot mozgósítani kell. Ezt a következőképpen kell elképzelni: egy lucernamag C-vitamin tartalma az első 72 órában kb. 500%-kal emelkedik. Bétakarotin tartalma 300%-kal. A csírázó zab C-vitamin tartalma 600%-kal nő. Amikor aztán a mag az enzimek hatására minden erejét kifejlesztette, elfogyasztjuk. Ezzel gigantikus erőket tankolunk, amiket például az üvegházban termelt zöldségfélékben nem találunk meg.

Mi mindent lehet csíráztatni?

Szinte minden eleven magot. Leginkább a következő fajták váltak be:

Búzacsíra: értékes B-vitaminokkal és magnéziummal erősítik idegeinket. Két púpozott evőkanál friss búzacsíra 66mg magnéziumot ad, egy fejessaláta ezzel szemben csak 20mg-ot.

Lencse: különösen ízletes, E- és C-vitamint, foszfort és vasat tartalmaz.

Szójabab: a kis, zöld szójabab hajtásai sok kalciumot adnak a csontozathoz, foszfort az agynak, és vasat a vérnek. Tartalmaz A- és C-vitamint is.

Csicseriborsó: a fiatal rügyek gazdagon tartalmaznak magnéziumot, káliumot, D- és E-vitamint.

Zsázsa: jódot és C-vitamint tartalmaz, erősíti az egészséges pajzsmirigyet.

Napraforgómag: csírái cinket és E-vitamint adnak az immunrendszer erősítéséhez.

Tökmag: bőven tartalmaz telítetlen zsírsavakat, amik a szívet és a keringési rendszert erősítik.

Ez csak néhány példa volt. Minden csíra és rügy egy kis csodája a természetnek, ami sok erőt ad nekünk, és nagy értékű fehérjeforrást jelent. Minden csíra és rügyféleségnek megvan tipikus, jellegzetes íze, de alapvetően mindegyiknek dióra emlékeztető íze van – kivétel csak a zsázsa.

Hogyan tudunk a saját konyhánkban csíráztatni?

Egyszerű az eljárás. Szerezzünk be csírázó képes, élő magokat, gabonaszemeket, vagy hüvelyesek magjait, mint amilyenek a búza, zab, szójabab, csicseriborsó vagy zsázsamagok.

Mielőtt a csíráztatást elkezdenénk, a magokat szobahőmérsékleten hideg vízben áztassuk elő. A nagy magvakat és a hüvelyeseket 12, a kis magvakat 6 óra hosszán át áztassuk.

Ezután mossuk meg a magvakat folyó víz alatt egy szűrőben, és helyezzük el őket egy széles edényben. Ehhez használhatunk tányért, befőző üveget, vagy speciális csíráztató edényt a reformboltból. Az utóbbiban a legkönnyebb csíráztatni.

A magokat elosztjuk az edény szintjein, minden emeleten más fajtát is tudunk csíráztatni.

Most indul a csírázás, amelyet felügyelnünk kell. Átlagosan 4-5 napig tart. Ekkorra termelték a csírázó magvak a legtöbb értékes anyagot. Minden nap kétszer – reggel és este – adjunk a magoknak friss vizet.

A magoknak nem szabad vizesnek, csak nedvesnek lenniük, ezért az öntözés után a tányérból vagy az üvegből öntsük le a vizet. (A csíráztató készülékben a felesleges víz magától lefolyik.)

A csíráztatáshoz szükséges ideális hőmérséklet 22-24 Celsius fok. Az első két napon tartsuk a magvakat sötét helyen. Ezután vigyük az edényt a fényre, hogy az immunrendszert erősítő klorofill képződését elősegítsük. A zöld színanyag fontos bioaktív anyag!

A 4-5. napon learathatjuk a termést: a csírákat és rügyeket a rajtuk lógó magvakkal együtt vegyük ki az edényből. Ezeket nem szabad azonnal megkóstolni vagy megenni, mert előfordulhat, hogy a csíráztatás során gombák vagy baktériumok telepedtek meg a nedves környezetben, melyek az emberi szervezet számára károsak lehetnek. Ezért fontos, hogy még egyszer egy szűrőbe téve folyó víz alatt alaposan mossuk meg a csírákat. Ezután el lehet őket fogyasztani.

A csírákat és rügyeket azonnal fogyaszthatjuk, salátát garnírozhatunk velük, vagy magukból a csírákból is készíthetünk salátát. Belekeverhetjük rántottába, joghurtba, rátehetjük vajas kenyérre, vagy belekeverhetjük a müzlibe.

Minden esetben hamisítatlan természetes táplálékot kaptunk fantasztikus vitálanyag-értékkel, ami különösen a téli hónapokban jelent szervezetünk számára valóságos áldást.