Azt mondjuk "iskolaigazgató". Megjelent a lelki szemeid előtt? Jó, akkor most töröld ki teljesen a képet! Mert milyen is egy iskolaigazgató? Jól öltözött, elegáns megjelenésű, kissé még talán konzervatív is. Emlékezzünk csak vissza, mikor egy-egy sportnapon megláttuk a dirit szabadidőruhában. Ugye, kuncogtunk is egy kicsit? Ám ha a tréningszerkójában járt volna dolgozni, úgy szoktuk volna meg, soha eszünkbe se jutott volna, hogy talán szofisztikáltabb is lehetne a megjelenése.

Körülbelül ez lesz a helyzet a németországi Lübeck városának Gotthard-Kühl iskolájában is – amint a szülők és a diákok megemésztik az új diri formabontó külsejét. Matthias Isecke-Vogelsang ugyanis első ránézésre sokkal inkább a rosszfiú kategóriába esik, mintsem az iskolaigazgatóéba. Sárga-zöld színekben pompázó séró, fülbevaló, bakancs, szegecses karkötők. Egyértelmű: punk. …és akkor még nem is említettük, hogy nem egy lázadó fiatalemberről van szó, hanem egy nagypapakor küszöbén álló 57 éves férfiről! Kezdenek már zsongani az előítéletek a fejedben? Bömbölő zene, tivornyák, nők… Úristen, milyen hatással lehet egy ilyen fazon a gyerekek erkölcsi fejlődésére?

Nos, azt kell mondjuk, a látszat csal. A meglehetősen egyedi megjelenésű férfi 31 éve hűséges társa feleségének, akivel három gyermek boldog szülei. Több mint 20 éve van a tanári pályán, korábban egy másik városkában dolgozott, Lübekcben most kezdett. El tudjuk képzelni a szülők arcát, mikor meglátták az új igazgatót a tanévnyitón… Ám tudjuk, minden csoda három napig tart, valószínűleg hozzá fognak szokni a színes egyéniségű direktorhoz, akit a www.sueddeutsche.de riporterei is kíváncsian faggattak arról, hogyan tudja összeegyeztetni a punk életérzést az iskolaigazgatói székkel. „Punknak lenni számomra nem a rend elutasítását jelenti, hanem azt, hogy mindenkinek vannak képességei, lehetőségei, melyekért harcolhat, melyekért élhet. Én a szabadságért küzdök, mindannyiunk szabadságáért.” – hangzik a saját bevallása szerint mindig minden helyzetben kompromisszumos megoldásokat kereső Isecke-Vogelsang válasza. Az egyénben lévő készségek, lehetőségek kibontakoztatása anélkül, hogy felborítanánk a rendet, szembeszegülnénk a társadalommal. Magyarul boldog, elégedett, önmagukat ismerő, embertársaikat szerető, tisztelő felnőttet nevelni gyermekeinkből. Számít, hogy rikító színekben pompázik a frizurája annak, aki ezt a célt tűzte ki maga elé?