Az otthonszülés témakörét évek óta hatalmas reflektorfény övezi, a parázs hangulat az elmúlt időszakban nemhogy csitul, de egyre inkább fellángol. Geréb Ágnes elítélése óta mind szakmai, mind társadalmi berkekben óriási a feszültség, az anyukák pedig többnyire tanácstalanok és két tűz közé kerülve próbálnak jó döntést hozni…

A darázsfészek

Míg a fejlettebb nyugati országokban teljesen elfogadott az otthonszülés gyakorlata, amit törvényi háttér is biztosít, addig hazánkban mind a jogszabályozás, mind a társadalmi elfogadottság terén komoly ellentmondások tapasztalhatók. Az anyukák egy része feltételek nélkül támogatja a háborítatlan otthonszülést, másik részük teljesen elutasítja a biztonságra hivatkozva, de ott van még a pártatlanok tábora is, akik a jelenlegi helyzetben döntésképtelenek.

A lapunk által megkérdezett védőnő szerint az otthonszülés mögött nem állnak akkora tömegek, mint ahogy azt az emberek feltételezik. Főleg a vidéki városokban nem jellemző. A központi régión kívül ugyanis még annyi feltétel sincs megteremtve, mint Budapesten, vagy Pest megyében. Bár a saját körzetében előfordult olyan eset, amikor egy nő nem az intézményen belüli szülést preferálta, azonban ténylegesen ő sem otthon hozta világra gyermekét, hiszen az ehhez szükséges szakmai hátteret csak a fővárosban sikerült hozzá megteremteni egy úgynevezett születésházban.

Otthonszülés most…

Rácz-Balogh Kata példája némileg eltér a védőnő tapasztalatától, hiszen ő vidéken, a saját otthonában szülte meg kislányát és az sem titok, hogy Geréb Ágnes segédkezésével. Az alapmotivációt a „nagyanyáink is otthon szültek” álláspont jelentette számára, hiszen véleménye szerint a terhesség nem betegség, csak egy állapot. Az otthonszülés intézményét minden szempontból alaposan körbejárták párjával, és a véleményük teljes mértékben pozitív. Míg a kórházi vizsgálatok szorongást és ellenérzést váltottak ki Katában, addig a másik oldal biztonságát és támogatottságát maximálisan érezte.

„A terhesség folyamán egyhetes szülés-előkészítő tanfolyamon vettünk részt, ahol meggyőződésem, hogy olyan dolgokat is megtudtam, amikre egy egészségügyi intézmény keretein belül sohasem kaptam volna választ. A várandósság végén egy igen alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatot végeztek, felmérték a kockázatokat, így teljes megnyugvással döntöttem az otthonszülés mellett.” – árulja el az anyuka. Kérdésemre Geréb Ágnes elítélésére is reagál: „Méltatlan, amit vele csinálnak, hiszen szakmai felkészültsége vitathatatlan és ezt nagyon sokan alátámaszthatják, ráadásul munkája során soha semmilyen ellenszolgáltatást nem fogadott el, önzetlenül segített bárkinek.”

…és régen

A 85 éves Ilonka néni mindkét oldalt megtapasztalta, szült otthon is és kórházban is. „Először 23 évesen, bábaasszony segítségével szültem, tanyán, petróleumvilágítás mellett. Ezt később még két terhesség követte: a harmadik sajnos szerencsétlenül végződött. Ikreket vártam és a hetedik hónapban indult meg a szülés, kórházi körülmények között még ma is élnének…” – csuklik el a hangja. „Utolsó gyermekemet ’58-ban hoztam világra, kórházban. A körülményeket össze sem lehet hasonlítani, és bár azóta sok minden változott, gyermekeimnek és unokáimnak csak azt tanácsolhatom, ha egy mód van rá, mindenképpen vegyenek igénybe orvosi segítséget.” Ilonka néni azonban azt is hozzáteszi: „mindenkinek a saját döntését kell meghoznia és több véleményt meghallgatni, majd ezek alapján mérlegelni, hiszen egyik változatra sincs teljes garancia.”

Van véleményed? Érdekel egy téma, amiről még nem volt itt szó? El akarod mondani? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz és mesélj, kérdezz!