William A. Schonefeld és Gilbert W. Beebe voltak az első kutatók, akik "klinikai szükségszerűség" indoklással végeztek tanulmányokat a férfi nemi szervek méretével kapcsolatban 1942-ben - legalábbis ez volt az első tanulmány, amely eredményei szélesebb körben ismertebbé váltak. Azóta van már több adat is:

A kutatást 54, 20 és 25 év közötti férfi bevonásával végezték, és a méréseik alapján megállapították, hogy az izgalmi állapotban lévő pénisz átlagmérete 13 cm (5.13"). Ezt az átlagolást azonban már a kutatás megjelenésekor is pontatlannak minősítették, elsősorban a nem megfelelő számú tesztalany végett. Az ún. "klasszikus" mérettanulmányt Alfred C. Kinsey-nek és munkatársainak tulajdonítják, akik 1948-ban 3500 férfi bevonásával végezték el a vizsgálatokat.

A vizsgálat menete a beszámolók szerint a következőképpen zajlott: minden résztvevő egy lebélyegzett képeslapot kapott kézhez, azzal az utasítással, hogy tartsák az izgalmi állapotban lévő nemi szervük alá, jelöljék be a képeslapon a "műszer" hosszát és dobják be a képeslapot egy postaládába. Ezen tanulmány eredményei szerint az izgalmi állapotban lévő pénisz átlagos hossza valamivel több, mint 15 cm (6.2"). William H. Masters és Virginia E. Johnson voltak az elsők, akik 1966-ban egy igen széles körben elterjedt tévhitet oszlattak el egy, a fentiekhez hasonló témájú kutatásukban: nem találtak összefüggést a tekintetben, hogy az ernyedt állapotban lévő férfi nemi szerv izgalmi állapotban arányosabban lenne nagyobb - vagyis a nyugalmi állapotban lévő pénisz nem arányaiban lesz hosszabb az erekció bekövetkeztével. A pénisz mérete számít-e azon a téren, hogy a férfi hogyan tudja kielégíteni partnerét?

Gyakori kérdés, hogy a méretnek köze van-e ahhoz, ha egy nő és egy férfi "nem illik össze". Ennek számtalan oka lehet, de általánosságban elmondható, hogy ez nem a nemi szervek nagysága. A szűk hüvely / nagy pénisz, ill. tág hüvely / kis pénisz találkozásra az esély nem túl nagy, ráadásul a hüvely egy nagyon rugalmas szerv, ami jól tud alkalmazkodni a hímvessző méretéhez.Gyakrabban előfordul az az eset, hogy a nő igazából nem is vonzódik a férfihoz szexuálisan, így a nemi izgalom hiánya miatt a hüvely nem nedvesedik. Emiatt előfordul, hogy a nő fájdalmat érez a behatoláskor. Természetesen a hüvelygörcsnek és a nedvesedés hiányának számtalan oka lehet, például a tudattalan szorongás a szextől, a terhességtől vagy az esetleges fájdalomtól.

Másrészről viszont, ha a férfinak komplexusa van a vélt kis pénisze miatt, a merevedése eleve nem lesz teljes a szorongása miatt. Ehhez még az is hozzájöhet, hogy elsieti a behatolást, aminek következtében a lánynak nincs elég ideje felizgulni. A száraz hüvely miatt így a pénisz bevezetése nehéz, ettől az eleve bizonytalan férfi még inkább elbizonytalanodik, aminek következtében persze a pénisz merevsége is csökkenhet.

Tények a férfi nemi szervről

- A férfiak szexualitásáért felelős szervrendszerek kétharmada a testen belül, nem pedig a testen kívül található meg

- a herezacskók egyenként több mint 250 apróbb kamrára tagolhatók

- a spermának 60 - 72 napra van szüksége ahhoz, hogy kifejlődjön

- a spermák csak nagyjából a testhőmérsékletnél négy fokkal alacsonyabbnál tudnak kifejlődni. Az ennél magasabb hőmérsékleten nemcsak hogy nem termelődnek, de még a meglévők is elpusztulnak

- a legkisebb, dokumentáltan működő pénisz valamivel több, mint egy centiméter hosszúsággal bír

- a legtöbb, izgalmi állapotban lévő pénisz 14 - 16 cm méretű

- a pénisz nagyságának nincs közvetlen kapcsolata abban, hogy birtokosa mennyire képes utódokat nemzeni vagy szexuálisan kielégíteni partnerét

- egy orgazmus során 150 - 400 millió sperma lökődik ki a férfi nemi szervből

- a legtöbb férfinak két orgazmus között szünetet igényel - ez egyéntől függően néhány perctől néhány hétig is tarthat

- orgazmus alatt a férfiak szívverése több mint 2,5-szeresére is megnőhet