Hullanak a falevelek,

kérdik: a nyár merre mehet?

A tavaszi friss virágok

édes illatára vágyok,

forró, nyári napsütésre,

kis vízparti pihenésre.

De az idő múlik tovább,

hozza már a zord tél szavát.

Eső kopog az avaron,

szél süvít be az ablakon.

Ez van, most már nincs mit tenni,

sapkát, sálat fel kell venni!

Itt a tél, az ajtón kopog,

talpam alatt friss hó ropog.

Hiába van kinn fagy, hideg,

ünnep melengeti szívem.

Itt az új év egykettőre,

jön a tavasz langy szellője.

Ahogy körbe forog bolygónk,

életünk is oly gomolygó.

Születés és sötét halál,

a nyár után hideg tél vár.

Remény bennünk mindig legyen!

Mert rossz után jó jön, hiszem.

Kicsi Lány