Valamennyiünket megrázott az élelmiszereink körül kialakult dioxin-botrány. Ugyanolyan nagy és alattomos azonban a transzzsírok egészségkárosító hatása is, pedig ezeket naponta fogyasztjuk. Sok élelmiszernél használják ezeket a majdnem mérgező zsiradékokat – elrejtve az édességekben, süteményekben és sok készételben.

Az átlagfogyasztó csak azt tudja, hogy a transzzsírsav a zsírok egy egészségre különösen ártalmas fajtája. A részleteket azonban senki sem ismeri. És pontosan ez jelenti a veszélyt, nem utolsósorban gyermekeink számára! Testünk ezeket a zsírokat az átalakított szénhidrát dupla kötéseivel csak nehezen tudja felbontani. Ezért egészségünket extrém módon veszélyeztetik és erősen hizlalnak. A magasba hajszolják a koleszterinszintet, előidézik a korai érelmeszesedést, ezáltal fokozzák a gutaütés és a szívinfarktus kockázatát. Fokozzák az allergiára, cukorbetegségre, rákra és sok gyulladásos betegségre való hajlamot. Igen kis mennyiségben fogyasztva is rendkívül káros! Napi 5 gramm – ami egy adag sült krumpliban van meg – 5-10 éven át fogyasztva az infarktus, cukorbetegség és az Alzheimer-kór kockázatát akár 25%-kal emelheti.

Ezek a transzzsírok mindenekelőtt süteményekben, tortákban, kekszekben, hamburgerekben, a gyorsétkezdék legtöbb fogásában és sok készételben rejtőznek, valamint a croissant-okban, chipsekben és sült krumpliban, ha zsírban sütötték ki. Ide tartozik a pattogatott kukorica is! A következőket lehet tenni, hogy a transzzsírok fogyasztását elkerülhessük, és hosszú távon megvédjük egészségünket: Alapvetően kerüljük a zsíros ételeket. Aki csökkenti zsírfogyasztását, automatikusan csökkenti transzzsír-fogyasztását is.

A gyorsétkezdék menüje, a zsíros sütemények, a pattogatott kukorica álljanak minél ritkábban az étlapon – legjobb teljesen száműzni őket.

Ha egy élelmiszer csomagolásán hidrogénezett növényi zsír, vagy növényi zsír, részben hidrogénezett megjelölés áll, akkor ez transzzsírra utal. Minél magasabban helyezkedik ez a megjelölés az alapanyagok listáján, annál több a benne található transzzsír. Használj a konyhában magas értékű növényi olajokat, amelyek gazdagok egyszer és többszörösen telítetlen zsírsavakban, mint például az olíva- vagy repceolaj. Ezek sok ételben redukálják bizonyos mértékig a transzzsírsavak befolyását. Aki reggelire egy túrós táskát részesít előnyben, délben gyorséttermi hamburgert sült krumplival, este pedig egy marék popcornt eszik, az hatalmas adag transzzsírt vett magához. Ha ez 3-4 hetenként egy alkalommal fordul elő, még nem jelent veszélyt. Viszont ha mindennap ezt teszi, az súlyos egészségügyi problémához fog vezetni, főleg akkor, ha amúgy is hajlamos a korai érelmeszesedésre. Alapszabály a szupermarketekben vásárlók részére: ha egy terméknek magas a zsírtartalma, és sokáig eláll, akkor valószínűleg transzzsírok vannak benne. Aki rendszeresen nagy mennyiségben transzzsírokat fogyaszt, annak kellemetlen következményekkel kell számolnia:

A „jó” HDL-koleszterin értéke süllyedni fog, a „káros” LDL-koleszterin pedig emelkedni. Erős lerakódások keletkeznek az ereiben. Kialakul a korai érelmeszesedés. Fokozódik a szívinfarktus és a gutaütés veszélye. Terhes kismamák és magzataik egészsége kerülhet veszélybe. A transzzsírsavak fokozzák az allergiára, cukorbetegségre, rákra, gyulladásos betegségekre való hajlamot. Gyermekeink fokozottan veszélyeztetettek. Túlsúlyosakká válnak, és gondjaik vannak a szellemi munkával, a koncentrációval. Példa: egy 5-6 éves gyerek naponta nem fogyaszthatna 1,5 g transzzsírnál többet. Ha azonban ez a gyermek reggelire egy croissant-t kap margarinnal, délelőtt egy túrós táskát, délben sült krumplit, délután egy fél csomag csokoládés kekszet, este pedig egy vaníliás pudingot eszik, máris 6,5 g transzzsírsavat fogyasztott.

Miért vannak egyáltalán ezek a zsírok élelmiszereinkben? A transzzsírok mesterségesen keményített zsírok, amelyek növényi és halolajakból kémiai eljárással készülnek. Az eljárás eredményeképpen sokkal tartósabbakká válnak. Ezáltal a termék is jobban eláll, ami tartalmazza őket. A transzzsírok olcsók és nem avasodnak. Tudományos vizsgálatok egyértelműen kimutatták: más zsírokkal összehasonlítva a transzzsírok nagyon egészségkárosító hatásúak. Transzzsírsavak vannak a kecske, marha és birka faggyújában is, viszont ezek a természetes transzzsírsavak biokémiailag teljesen más szerkezetűek, mint a mesterségesek – és ezáltal veszélytelenek.

A telítetlen zsírsavakat kellene előnyben részesítenünk (pl. az omega-3 zsírsavakat). Ezek védik a szívet és a keringést, csökkentik az LDL-koleszterin szintet, és a gyulladásos folyamatok ellen is hatnak, amelyek gyakran okai krónikus betegségeknek. Ezeket megtaláljuk a lazacban, heringben, makrélában, tonhalban, pisztrángban, halolajakban, továbbá a hidegen préselt olíva-, lenmag-, repce-, kender- és dióolajokban. Tanácsos lenne, ha hazánkban is törvény írná elő az élelmiszerekben felhasznált transzzsírok feltűntetését. A dániai intézkedések eredményeképpen szinte már nincsenek is jelen az élelmiszerekben ezek a veszélyes zsírok. Amerika is lépéseket tett az ügyben: New Yorkban például 2006 óta kötelező feltűntetni a transz-zsírtartalmat az élelmiszerek csomagolásán.