Az in vitro vagy mesterséges megtermékenyítés napjainkra rutineljárássá vált, rengeteg gyermektelen párnak adva lehetőséget a gyermekáldásra. A kutatók igyekeznek fokozni a beültetések sikerének lehetőségét. Ezen kutatások új eredménye jelent meg a napokban.

Már több mint 4 millió baba született in vitro megtermékenyítéssel az utóbbi 30 évben. A módszer a következő: a petesejtet megtermékenyítik egy spermiummal, majd az embriót ültetik be az anyaméhbe. Az első sikeres ilyen terhesség Robert Edwards nevéhez fűződik, aki ezért nemrég Nobel-díjat is kapott. De a születések számaránya még így is jóval alacsonyabb az optimálisnál, mindössze 30% körüli. A Stanford kutatói, hogy a teherbeesés esélyeit növeljék, azzal a megoldással álltak elő, hogy több embrió közül csak a legerősebbeket választják ki beültetésre.

A Dr. Renee Reijo Pera, az emberi őssejt-kutatás vezetője, valamint a szülészet és nőgyógyászat professzora által vezetett csoport 93%-os pontossággal tudta megjósolni, mely in vitro megtermékenyítéssel létrehozott embriók beültetése vezet majd sikeres terhességhez. A csoport képes volt betekinteni az emberi fejlődés legkorábbi szakaszaiba, amikor az embrió először kezd el osztódni a megtermékenyítés utáni két napban; filmre vették a folyamatot, hogy mérni tudják a különbségeket ezeknél az első lépéseknél.

"Filmre vettük az egész folyamatot, ahelyett, hogy állóképeket készítettünk volna." – mondta Dr. Renee Reijo Pera.  "Ezzel olyan problémákat is ki tudtunk szűrni, amiket az állóképek segítségével képtelenek lettünk volna. Ez rengeteg új lehetőséget kínál számunkra"

Jelenleg az in vitro megtermékenyítéssel foglalkozó szakemberek a kivárásra játszanak: minél tovább hagyják az embriókat növekedni a Petri-csészében, annál biztosabbak lehetnek benne, hogy a túlélők életképes magzattá válnak, ha beültetik őket az anyaméhbe. A legtöbb kutató nem is tartja életképesnek az embriókat a megtermékenyítés utáni első két napban, így inkább ültetik be őket akkor, amikor már valamivel idősebbek és stabilabbak és elérik az ún. blasztociszta szakaszt négy vagy öt naposan.  Ha az embriók addig nem állnak meg a fejődésben, akkor nagyobb valószínűséggel folytatják a növekedést a méhben.

De a Petri-csésze mégsem olyan, mint a méhfal tápláló környezete, és minél tovább fejlődnek az embriók testen kívül, annál jobban eltérnek a normális fejlődéstől. Bár még folynak a kutatások, az eddig rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy az in vitro megtermékenyítéses embriók jobban ki vannak téve a fejlődési rendellenességeknek a növekedésük e korai szakaszában, a csészében, ami magyarázat lehet a magas halálozási arányukra is.

A kutatók célja az, hogy megkerüljék mindazt, ami a csészében történik, és beültessék az embriókat a második napon (a megtermékenyítés után). Továbbá, a bizonytalanság kiküszöbölésére kialakult a gyakorlat, hogy egyszerre több embriót ültetnek be, így legalább egyből baba legyen, de sok esetben ez több baba születéséhez vezet, amely komplikációkhoz vezethet az anya és a fejlődő embriók számára is. Néha a pároknak meg kell hozniuk azt a nehéz döntést, hogy egy vagy több kiválasztott embriót abortáltassanak az anya és a megmaradó gyerek egészségének védelmében.

Az embriók osztályozása szinte a kialakulásuk pillanatától lehetővé teszi, hogy az orvosok korábban ültessék be őket, és az eddigi gyakorlat visszaszorításával képesek lehetnek az in vitro megtermékenyítések sikerességének arányát növelni. Az eljárás nem igényel semmilyen különleges felszerelést, csak egy jó mikroszkópot egy speciális sötéttér kamerával összekötve, amely felveszi az embriók aktivitását a megtermékenyítés utáni nyolcadiktól a tizenötödik óráig. Mindegyik tesztelt embriót egy üregbe teszik, és három változó alapján egy számítógépes program figyelmezteti a szakembereket, hogy mely embriók állnak a legközelebb a kívánt jellemzőkhöz. Miután órákig filmeztek száz embriót, melyeket lefagyasztottak a megtermékenyítés után, majd felolvasztották őket, a csoport meghatározta azt a három jellemzőt, amely a leginkább előrejelzi a legegészségesebb magzatot:

1.    Az első osztódás ideje, mialatt az embrió teljesen kettéválik két egyenlő sejtre, 33 percen belül kell, hogy legyen.

2.    Ezután nyolc és tizennégy perccel később négy sejtre osztódik.

3.    Majd az utolsó osztódás utáni hat órán belül négyből nyolc sejtre osztódik. A következő lépés a fenti időintervallumok tesztelése valós in vitro megtermékenyítéseknél.

Azt tervezik, hogy a vizsgált embriókat beültetik, és dokumentálják az eredményeket, hogy kiderüljön, a kiválasztás növeli-e a sikeres terhességek arányát.

Bár csak az alkalmazás teheti a vizsgálatot megbízhatóvá, Reijo Perát jobban izgatják azok az alapvető tudományos tények, melyeket az embriókról készült filmek felfednek. Ahogy mondja, első alkalommal vált nyilvánvalóvá, hogy az embrió sejtjei a többitől függetlenül viselkednek, és az egész embrió fejlődése attól függ, hogy a sejtek növekedési szakaszai mennyire vannak szinkronban. Ez még azelőtt történik, hogy az embrió saját génállománya működésbe lépne, amikor a pete irányítja a fejlődést, ezért Pera úgy gondolja, hogy az egynapos embrió túlélése az anyától kapott génektől függ.  Hogy ez a korai minta mennyiben befolyásolja az embrió génjeinek aktivitását, amikor működésbe lépnek, egy újabb kérdés, amelyet a róluk készített filmeknek kell megválaszolnia. Amikor az in vitro megtermékenyítéssel született gyerekek első generációja eléri azt a kort, mikor saját gyermekük lesz, bizonyíték lesz rá, hogy a születésük körülményei milyen hosszú távú hatással vannak bármire, a rákra való hajlamtól a kognitív képességeikig.

Ilyen információ a megtermékenyítés utáni huszonnégy és negyvennyolc óra közötti eseményekről nemcsak a szaporodási folyamat elősegítését könnyíti meg, hanem közelebb viheti a tudósokat a genetikai betegségek megértéséhez, melyek már a megtermékenyítés utáni első napokban is elkezdhetnek kialakulni.

Hazánkban évente több mint 250.000 asszisztált reprodukciós kezelés történik és a babák 1-3 százaléka lombik-beavatkozásnak köszönhetően jön a világra. A világon 1 millió lombikból fogant ember él; több mint 1%-a Magyarországon született. Évente 2000 gyermek születik Magyarországon mesterséges megtermékenyítést követően.

Hazánkban évente több mint 250.000 asszisztált reprodukciós kezelés történik és a babák 1-3 százaléka lombik-beavatkozásnak köszönhetően jön a világra. A világon 1 millió lombikból fogant ember él; több mint 1%-a Magyarországon született. Évente 2000 gyermek születik Magyarországon mesterséges megtermékenyítést követően.