A kérdés hallatán bizonyára senki sem kezd hosszú felsorolásba és étlapok, gasztronómiai fogások boncolgatásba, hiszen az is megfejtésre vár, hogy mi egyáltalán az ammonitesz? A hivatalos verzió szerint magyar nevén előrenéző szifótölcséres lábasfejű…

Az ammonitesz, vagyis az előrenéző szifótölcséres lábasfejű kihalt tengeri állatok egy csoportját takarja, melyek több millió évvel ezelőtt igencsak elterjedtek voltak, több ezer fajuk ismeretes. A vázukat úgynevezett jelzőfosszíliaként alkalmazzák a tudósok, hiszen ezekből könnyen megállapítható egy-egy kőzet kora. A kormeghatározást evolúciós nemzedékváltásuk gyors lefolyása teszi lehetővé, ugyanis egy-egy nemük legfeljebb 1-2 millió évig élt. A dinoszauruszokkal együtt haltak ki végleg.

Az ammoniteszek váza csigaházra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy az nem háromdimenziósan, hanem síkban, az óramutató járásával megegyező irányban csavarodott, logaritmikus spirált alkotva. Áldozataikat különleges, aptychus névre hallgató rágó állkapcsi szervükkel őrölték meg, vázukban gyakran rákok, halak maradványaira bukkantak, a korábbi feltételezések szerint ezekkel táplálkoztak.

A Science folyóiratban nemrég közzétett tanulmány különleges és egyedi felvételeket mutatott be az ammoniteszek utolsó vacsorájáról, melyhez egy új röntgentechnológiát alkalmazva jutottak hozzá. A francia-amerikai kutatócsapat három ammonitesz szájszervét és vázát vizsgálta át tüzetesebben, egyikük halála előtt közvetlenül kisebb csigákat és rákokat fogyasztott. A speciális technika segítségével a kutatók számos új információval gazdagodhattak a különleges történelem előtti lények táplálkozási szokásairól. Több ezer fosszíliájuk létezik ugyan, de még mindig újabb és újabb titkokat és meglepetéseket tartogatnak.

Megvan a házuk, ám azon túl minden csak spekuláció. Mivel manapság nincsen közvetlen hasonmásuk, ezért igen nehéz felderíteni az állatok valódi helyét az ősi táplálékláncban – árulja el Isabelle Kruta francia kutató. Ezért is nagyon fontos minden új adat, mellyel közelebb kerülhetnek e furcsa, tengeri puhatestű lények világához.

„Majdnem az egész tudományos közösség úgy hitte, hogy az állatok ragadozók voltak, de nem tudtuk pontosan, mit is fogyasztottak. Az emberek sokszor úgy ábrázolták őket, miközben halat fognak el vagy kagylót esznek. Azonban kiderült, hogy nem tudták megenni a nagy, kemény zsákmányt. Nem tudták széttépni a húsdarabokat” – árulta el a kutatónő.

A tudomány és a technika fejlődése mindig megnyit egy új kaput, amin keresztül új és megdöbbentő tények és felfedezések kerülhetnek napvilágra prehisztorikus lényekről. Az új röntgentechnika a kutatók szerint „széles körben alkalmazható az üledékes kőzetekben fennmaradt más, megkövesedett, és rendkívül törékeny élőlényekre”, így hamarabb kapunk majd a nyitott kérdésekre választ, mint gondolnánk.