Egy kis biológia-óra a molylepke fajtáiról. Természetesen nem szándékozunk végigmenni az összes típuson, hiszen rengeteg fajtája létezik szerte a világban. Inkább nézzük csak azokat, amik minket bosszantnak. Két típus létezik, ami megkeserítheti hétköznapjainkat, és károkat okozhat még a leg tipp-toppos konyhában és otthonban is. Az egyik a ruhamoly, ami a nevéből is kiindulva a ruhatárunkat csorbíthatja meg, a másik, ami a konyhába fészkeli be magát a hivatalos nevén raktári gabonamoly, közismertebb néven élelmiszermoly.
Mindkét fajtának most van szezonja, hiszen áprilistól szeptemberig költözhetnek be lakásunk különböző pontjaiba. Ugyanis ezek a gaztevők nem szeretik ám a hűvös helyeket, a meleg és háborítatlan helyekre fészkelik be magukat, mint például a gyógyszeres doboz. Ezért is van, hogy nem találjuk őket, mivel logikusan, általában azokat a helyeket nézzük meg, amiben gondoljuk, hogy szeret „molyolni”. De mik ezek a helyek?
A ruhamolynál egyértelműen mindenféle textilanyagba szeret belekóstolni a drága, főleg azokba, amiket már egy ideje nem vettünk fel. A moly nem megy olyan helyre, amit sűrűn használunk, így nézzük és mossuk át időnként azokat a ruhákat is, amelyeket ritkábban hordunk.
Az élelmiszermolynak már jóval szélesebb a palettája, mondhatjuk, hogy mindent szeret, aminek kis köze is van a gabonához, de azt is, aminek nincs: liszt, olajos magvak, lencse, bab, de még akár a csokiba, vagy a kutya jutalom falatjaiba is szívesen „belekóstolnak”.
Mit tehetünk ellenük? Ha a ruháink megvédéséről van szó, akadnak mindenféle természetes módszerek a rágcsálás kivédésére. Az előbb már említett gyakoribb átmosások mellett segít, ha levendula csokrokat rakunk a szekrénybe, vagy ánizzsal-szegfűszeggel átitatott textil darabokat rakunk egy kis zacskóba, és azt rakjuk be a szekrény több pontjára. A konyhai moly már más tészta, bár ugyanezeket a módszereket itt is alkalmazhatjuk. Előtte viszont érdemes felkutatni a moly fészkét. Nem lesz gusztusos látvány, de minden pénzt megér, ha ezzel kiírtjuk őket végleg. Minden olyan ételt dobjunk ki, ami lejárt, vagy egy kicsit is gyanús lehet. Hasznos, ha a lisztet, grízt, és minden "száraz" élelmiszert a zacskójából zárható üvegekbe töltünk. A közértből esetleg hazavitt lisztből, így a gonosz moly nem tud tovább vándorolni.
Ha komolyan vesszük a harcot – márpedig véresen ko-moly –, akkor gondolkozzunk a moly „fejével”! Nézzük át azokat a helyeket, ahova nem sűrűn nyúlkálunk, és jó búvóhely lehet a kis ellenségeinknek. Ha ezekkel megvagyunk, nincs más hátra, minthogy ecettel beáztatott ronggyal töröljük át a kamra-spejz polcokat. Igen, nem szeretjük az ecet szagát, de a moly sem, a háború, pedig mindig áldozatokkal jár... Végezetül biztos, ami biztos, bevethetjük még a mesterséges fegyvert, a molypapírt, ami hasonló, mint a légy-változata, csak ez speciálisan a molyoknak készült.
Mi már a háború utolsó fázisában tartunk, elvétve találkozunk még egyes példányokkal. A festékeket viszont már megvettük, ugyanis a moly megszállás után a falakon fennmaradtak az áldozatok tetemei, ami után bizony festeni kell! Ezért javaslom, az újabb moly-invázió elkerülése érdekében érdemes a szortírozást, kipakolást és áttörlést időnként véghez vinni, különben készülhetünk az újabb háborúra.
