A nők többsége irigységgel fordul azon nőtársaik felé, akik szinte semmit nem tesznek le az asztalra, mégis milliókat érő járgányokkal autóznak keresztül a városon. (És még vezetni sem tudnak rendesen.) Ha csak a külsőségeket nézzük, megértjük: melyik nő ne szeretne a busz helyett autóval járni, tűsarkúban tipegni, mindig tökéletesnek kinézni – hisz más dolga nincs, ha gazdag pasival hozta össze a sors.

De ennek a magyarázatát is az evolúcióban érdemes keresni: az erősebb eszik, az erősebb marad életben. Ősasszony is azt az ősférfit kedvelte, aki erősebb volt, a leggyorsabb, és a legnagyobb vadat ejtette. A nők ösztönösen azt a férfit akarják, aki megfelelő örökítő anyagot ad át, és ideális környezetet biztosít a leendő apróságok felneveléséhez. Így van ez az állatoknál is, a nőstény az alfa hímet választja ki, az alfa hím pedig mindig a legjobb nőstényt viszi el. Ez egyfajta természetes szelekció, amit a természet kódolt belénk, hogy az egészséges genetikai sokszínűség megmaradjon. Amikor még a férfiakat nem különböztette meg ennyire a vagyon, akkor a nők az erő és rátermettség alapján választott párt, azt a hímet, amelyik meg tudta védeni a gyerekeket, ha baj van.

Ez a szuperjárgányok, és szuperkütyük világában változni látszik. A nők ugyanúgy a biztonságot keresve választanak a férfiak közül, de itt már nem az erő dominál, hanem a környezethez megfelelően kialakult szükséglet és erőviszony. Vagyis akinek több a pénze, több a hatalma, nagyobb a befolyása. A kiválasztás alapja a pénz mennyisége lett, hisz azzal tud ma egy pár megfelelő környezetet biztosítani a gyerekneveléshez. A szükségletek kielégítéséhez ugyanis ma már nem kell a nyers erő, ha enni akarunk, inni, ruházkodni, gyógyulni, akkor pénzzel kell fizetni. Nem kell a kardfogú tigrissel és mamutokkal csatázni, egyszerűen elő kell venni a bankkártyát. Ez a mai modern szakóca.

A nők valószínűleg emiatt a kódolás miatt vonzódnak a vastagabb pénztárcájú férfiakhoz.

De persze akadnak kivételek. Vannak a számító kiscsajok, akik azt hiszik, ész nélkül is vihetik valamire. A tudás az egyik alapvető kelléke a mai embernek, amivel a megélhetést biztosítja. Azok a nők, akiket nem fűt a tanulási vágy, azoknak viszont a menő pasi kiválasztása az egyik legjobb életben maradási forma. A test felcicomázásával elérik, hogy a férfiak felfigyeljenek rájuk, és ne a tudást keressék. Az ősi ösztönöket hívják elő, a testi vonzódást. Ennek csak annyi a buktatója, hogy ez nem állandó. De bizony sokszor elérik a céljukat, így azok a férfiak, akik megtehetik, hogy eltartsanak egy nőt, azok nem mindig az észre buknak.

A pénzes pasit kereső nők célja általában nem a gyerekszülés, míg a férfiak is más okokból keresnek maguknak cicababákat. A nők testük faragásával és minél több szilikon beültetésével és a drága márkás ruhák megszerzésével vannak elfoglalva. S a csillogó merciből jobb, ha egy csinos kis bige száll ki, mint egy kinyúlt pulcsis eszes csaj. Persze gazdag férfiből is akad sokféle: aki megdolgozott a pénzéért, aki lopta, aki örökölte, aki mások kárán lett gazdagabb. Sokféle létezik, lehet izmos, cingár, átlagos, vagy öregedő.

A férfiak igazából kit akarnak becsapni? A nőket? Hogy így a helyes, a műnő a tökéletes? Vagy magukat, hogy ők is mindig olyanok maradnak, mint most?

Az biztos, hogy ameddig a pénzzel el lehet bűvölni a nőket, addig a férfiak ezt ki is fogják használni. De amíg nem jut minden nőnek egy olyan pasi, aki eltartja, addig marad a BMV helyett a Busz, a Metró, és a Villamos…