A növényi eredetű táplálékokban rengeteg egészségre káros anyag van, csak a vegyes táplálkozással ezek nem fejtik ki hatásukat, mert ritkábban és kisebb mennyiségben jutnak be a szervezetbe. Az időnként túlzottan egyoldalú növényi táplálkozással azonban ezek az anyagok koncentráltabban kerülnek be a szervezetbe, és bizonyos betegségeket idézhetnek elő.

Főleg az idegen vegyi anyagokról van szó, de akadnak olyan ártalmas dolgok is, melyek természetesen vannak jelen a növényekben. Ártalmas anyag például a nitrát, mely a műtrágya használatával kerül a növényekbe, kisebb-nagyobb mértékben. Vannak olyan zöldségek, amelyek hajlamosabbak a nitrát felhalmozására – sárgarépa, sóska, retek, zeller, karalábé, cékla. A nitrát a gyomorban és a vékonybél felső szakaszán nitritté alakul át, amely az erekbe kerülve az oxigénszállító hemoglobint methemoglobinná alakítja, mely nem képes az oxigént eljutatni a szövetekhez, ez főleg csecsemőknél veszélyes, mert oxigénhiány alakulhat ki. Felnőtteknél ez leginkább akkor okozhat problémát, ha gyomorsav hiányuk van, mert ilyenkor rákkeltő nitrózaminok képződhetnek.

Természetes eredetű ártalmas anyagok is okozhatnak megbetegedéseket, például szalaninmérgezést, mely a még kissé éretlen, kicsírázott burgonya elfogyasztásával alakulhat ki. Keringési és légzési zavarokat okozhat. De káros anyagok a kelkáposzta, kelbimbó túlzott fogyasztásával is a szervezetbe kerülhetnek, ezek a goitrogének, melyek pajzsmirigy-megnagyobbodást okozhatnak.

A legnagyobb veszély azonban az alacsony fehérjefogyasztásban rejlik, a fehérje hosszabb ideig fennálló hiánya esetén vérszegénység, gyengeség, étvágytalanság és testsúlyvesztés alakul ki. Ez is gyermekkorban a legveszélyesebb, amikor a szervezetnek fokozottan van szüksége fehérjére. A vashiány is így alakulhat ki, mert a vas felszívódásához jó minőségű fehérjékre van szükség. Gyerekek esetén a szigorú vegetáriánus életmód esetén fehérje-, vitamin- és ásványi anyag hiányt írtak le, mely angolkór kialakulását segíti elő.

Táplálkozás szakértők szerint azonban odafigyeléssel elkerülhető az egyoldalú táplálkozás és a hiányállapotok, mint például a B12 vitamin hiány, vashiány, kalciumhiány, hogy a leggyakrabban előfordulókat említsük.

A vegetáriánus életmódnak számtalan előnye is van. Ilyen előny az alacsonyabb energiabevitel, az alacsonyabb zsír – és koleszterinbevitel, csökken bizonyos krónikus, nem fertőző betegségek gyakorisága – magas vérnyomás, epekő, vesekő, vastagbélrák, cukorbetegség, stb.

Különböző változatai vannak a vegetáriánus életmódnak, attól függően, hogy például tejterméket, vagy bármilyen állati eredetű táplálékot fogyasztanak-e.

Kategóriák:

 - lakto - vegetáriánus: növényi táplálékok mellett fogyaszt tejet, tejterméket, de húst nem eszik,

 - ovo-vegetáriánus: nem eszik húst, de eszik tojást,

 - lakto – ovo - vegetáriánus: fogyaszt tejet, tejtermékeket és tojást is, természetesen húst nem eszik,

 - vegánok: akik kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak,

 - nyerskoszton élők: akik többségében friss, nem hőkezelt növényi ételeket fogyasztanak,

 - gyömölcsevők: akik kizárólag gyümölcsöket esznek.

Az orvosok a lakto – ovo - vegetáriánus életmódot elfogadhatónak tartják bizonyos feltételek mellett, de a vegán életmódot egyáltalán nem.

Tehát a vegetáriánus életmódnak számtalan előnye van, de nem megfelelő odafigyeléssel komoly betegségek kialakulásához vezethet. Ám egy jól megtervezett vegyes étrenddel is ugyanazokhoz az előnyökhöz lehet jutni, mintha vegetáriánus lenne az ember. Mindkét táplálkozásmódra igaz, ha rosszul válogatjuk össze, hogy mit eszünk, az hosszútávon egészségkárosító lehet.

Kapcsolódó anyagok:

$$75$$

$$189$$