Minden reggel gördítenünk kellene a fejünket, testápolás közben. Úgy kellene elengedni, mintha egy golyó gurulna egy serpenyőben, melyet mozgásba hozunk, úgy, hogy a golyó a saját súlya által a szélen gördül.

Vagy gondoljunk egy malom kerekére, egy régi vízimalomban, mely úgy látszik, mintha az ő klipp-klappjával egészen magához tartozna, s egészen magától forogna.

A fej az ő saját súlya által kell forogjon.

Ha némi ájulás szerűt éreznénk eközben, akkor a görgetés közben kezeinket szorosan a halántékokra helyezzük. Akkor aztán mindjárt tudhatjuk, hogy gyomorbántalmaink vannak, és egy régi májbajunk.

Kezdetben legjobb egy ágy vagy kerevet közelében ülni, s mihelyt a szédülést érezzük közeledni, azonnal ledobjuk magunkat az ágyra, vagy a kerevetre.

Ha a szédülés megszűnik, akkor a gyomor, a már és a vesék már jobban dolgoznak.

Ha valahol recsegést, ropogást hallunk, vagy zörgést észlelünk különösen az 5. és 6. nyakcsigolyánál, akkor valószínűleg túl sok a savunk, egyes esetekben már a meszesedés jelei is látszanak.

Ekkor egy-két hétig mellőznünk kellene a gyümölcs evést, és a kávé ivást.

Reggeli italként egy pohár melegvízbe 6-10 csepp valódi citromlét csepegtessünk, és azt igyuk, ez nagyon jól hat a májra és a zsigerekre.

Természetesen végezzük továbbra is minden reggel a fejkörzést, mindaddig, amíg megtanuljuk a fejünket gyorsabban forgatni, és már nem lépnek fel a mellékjelenségek. (folytatjuk)