A szabadkőműves páholyok tagjai az erkölcsi értékeket, a szellem szabadságának egyetemességét valló, valamilyen felsőbb erőben hívő emberek, akik rituális beavatási szertartásokon ismerhetik meg a szervezet „tanait”, szimbólumrendszerét. A legnagyobb titkos szervezet, több millió tagja van világszerte.

A társaság történetét néhányan az ókorig vezetik vissza, szerintük a misztériumvallásokkal hozható összefüggésbe, néhányan kapcsolatot látnak a szabadkőművesek és a templomosok, valamint a rózsakeresztesek között. Ami biztos, hogy 1717-ben alakítják meg az Angliai Nagypáholyt, tizenegy évvel később létrejön Párizsban a Francia Nagyoriens, de feltehetően Skóciában már a 16. században is voltak szabadkőművesek.

1723-ban összeállítják és kiadják a szabadkőműves alkotmányt, később a haladók és maradiak közti versengés ezt a társaságot sem kímélik, az 1800-as években szakadás következik be. A 20. század elején új alapelveket fogalmaznak meg, melyek szerint csak férfiak lehetnek tagjai a páholyoknak, valamely vallás szerint hinniük kell Istenben és tilos volt politizálni. Természetesen ma már vannak vegyes és női páholyok is, de sok régóta létező páholy történelmi okokból ma se fogad nőket tagjai közé.

A szabadkőművesek kezdetben a céhektől függetlenül tevékenykedő nagy szaktudású kőművesmesterek voltak.

A rend célja, hogy az egyesség központjává váljék, és eszköz igaz barátság kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna – az idézet a Magyarországi Nagyoriens honlapjáról származik.

A társaság hírnevét erősen tépázta a katolikus egyház hozzáállása, ugyanis már az 1700-as években kijelentették, hogy a szabadkőművesek tevékenysége káros, veszélyezteti az államot és a hívők lelki üdvét, később XIII. Leó pápa a sátán szolgáinak bélyegzi őket, de még ma is tiltakoznak a katolikusok szabadkőműves tevékenysége ellen.

A szabadkőművesek a politikai és vallási nézetek szabadságát hirdetik, a tagok vagyoni és társadalmi helyzettől függetlenül beléphetnek a társaságba, bár nem vallási szervezet valamilyen legfelsőbb lényben hinniük kell a tagoknak, de hogy miben az már az ő dolguk. Az évek során sokan tartottak tőlük, hiszen rengeteg befolyásos ember volt a tagja, így féltek, hogy a rend áll pártok és politikusok mögött, és nem csak az egyház üldözte őket, de Hitler, Szálin és Mussolini is.

Sok kritikus szerint ez a titkos társaság világuralomra törekszik, szerintük tevékenyen részt vettek az I. világháborút lezáró békékben, segítették a bolsevik hatalom átvételt Szentpéterváron, és a tanácsköztársaságok létrejöttét. Saját állításuk szerint pedig céljuk csupán a testvéri szeretetre támaszkodva leküzdeni a világ bajait. Természetesen a további találgatások táptalaja, hogy az amerikai dolláron szabadkőműves szimbólumok vannak. Az USA-ban a 19. század elejéig működött egy Szabadkőműves-ellenes Párt is.

Bárki kérheti felvételét a társaságba, ám ehhez néhány „próbát” kell kiállnia, de sokkal gyakoribb, hogy a rend keresi fel azokat a személyeket, akiket soraiban szeretne látni, természetesen nekik is meg kell felelniük néhány kihívásnak.

Íme néhány híres magyar és külföldi szabadkőműves: Goethe, Mozart, Csokonai Vitéz Mihály, Karinthy Frigyes, Kossuth Lajos, Kipling, Churchill, Theodore Roosevelt, Ady Endre, Balzac, Beethoven, Bem József, Benedek Elek, Byron, Walt Disney, Sir Arthur Conan Doyle, Einstein, Faraday, Hajós Alfréd.